Ενορχήστρωση - Programming: Χρήστος Σαντικάι - Γιάννης Φρασέρης
Τύμπανα: Κώστας Λιόλιος
Μπάσσο: Ηλίας Τσαπατσάρης
Ακουστική - Ηλεκτρική κιθάρα: Γιάννης Περδικάρης
Βιολί: Γιώργος Σπυρόπουλος
Πλήκτρα: Χρήστος Σαντικάι
Πλήκτρα: Γιάννης Φρασέρης
Φωνητικά: Γιάννης Φρασέρης - Χρήστος Σαντικάι
Μίξη - Mastering: Χρήστος Σαντικάι
Ηχογραφήσεις: Riverside Studio
Directed by George Mpenioudakis
Director of Photography: Maximillian Papadopoulos
Edited by Giorgos Fou
Colored by Jim Georgantis
Ούτε μία, ούτε δύο, / Nem egyszer, nem kétszer,
ούτε τρεις φορές / nem is háromszor
Τη μορφή σου αναζητάω / Keresem a tested, az alakod,
Και γυρνώ στο χτες / És visszatérek inkább a tegnaphoz
Ούτε μια στιγμή δε φεύγεις / Nem tűnsz egy pillanatra sem
Μέσα από το μυαλό / Az elmémből - folyton rád gondolok.
Κάνε με να σε ξεχάσω / Könyörgöm, segíts, hogy elfeledjelek,
Σε παρακαλώ / Kérlek, rimánkodom!
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα εσένα σκέφτομαι / Napi huszonnégy órán át; rád gondolok
Η φυγή σου στο στήθος μου σφαίρα / Az, hogy elhagytál, az a mellemben egy golyó
Το παραδέχομαι / Neked bevallom
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα για 'σένα νοιάζομαι / Napi huszonnégy órán át foglalkozom veled
Με σπασμένο μυαλό σου φωνάζω / Megtört szívvel és elmével kiáltozom neved
Σε χρειάζομαι, σε χρειάζομαι / Szükségem van rád, szükségem van rád!
Ούτε μέρα, ούτε νύχτα, ούτε δειλινό / Sem nappal, sem éjszaka, sem alkony
Ούτε ώρα δεν υπάρχει / sem egyetlen óra, nincs
Που να μην πονώ / Amikor nem éget fájdalom
Ούτε μια στιγμή δε φεύγεις / Egyetlen pillanatra el nem hagyod
Μέσα από το μυαλό / Az elmém - a kobakom
Κάνε με να σε ξεχάσω / Könyörgöm, segíts, hogy elfeledjelek,
Σε παρακαλώ / Kérlek, rimánkodom!
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα εσένα σκέφτομαι / Napi huszonnégy órán át; rád gondolok
Η φυγή σου στο στήθος μου σφαίρα / Az, hogy elhagytál, az a mellemben egy golyó
Το παραδέχομαι / Neked bevallom
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα για 'σένα νοιάζομαι / Napi huszonnégy órán át foglalkozom veled
Με σπασμένο μυαλό σου φωνάζω / Megtört szívvel és elmével kiáltozom neved
Σε χρειάζομαι / Szükségem van rád!
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα εσένα σκέφτομαι / Napi huszonnégy órán át; rád gondolok
Η φυγή σου στο στήθος μου σφαίρα / Az, hogy elhagytál, az a mellemben egy golyó
Το παραδέχομαι / Neked bevallom
Εικοσιτέσσερις ώρες τη μέρα για 'σένα νοιάζομαι / Napi huszonnégy órán át foglalkozom veled
Με σπασμένο μυαλό σου φωνάζω / Megtört szívvel és elmével kiáltozom neved
Σε χρειάζομαι, σε χρειάζομαι / Szükségem van rád, szükségem van rád!
Szerintem, nincs rossz hangja... ..aki szereti az egy szál gitárral való énekszót remek dalokkal,
itt, reklám nélkül hallgathatja egy teljes órán át!!
Újabb "Zenei kulcslyuk" a jó dalok és az alkotóik számára való kezdeményezéssel!
Violeta Ikari szerint, általában az alkotók a függöny mögött ragadnak,
és sok figyelemre méltó dalaik vesznek el az interneten található információáradatban!
Dimitris Bakoulis 1991-ben született Aliveriben, Éviában. Már egészen fiatalon autodidakta módon tanult gitározni, és 16 évesen írta első dalait. Két évvel később, muzeológiai tanulmányaival párhuzamosan zenészként kezdett dolgozni. 2013-ban félbehagyta tanulmányait, végleg Athénba költözött, és elkezdte bemutatni munkásságát a főváros zenei színterén.
2016 márciusában a Kyklos Records kiadta Dimitris Bakoulis első albumát, "Other Lives" címmel, amelyet Makis Seviloglou dalszerző készített. Ez egy absztrakt, akusztikus album, csak gitárokkal és nagybőgővel. Mind a tíz dalhoz ő írta a dalszöveget és a zenét, és közülük nyolcat elő is ad. A virtuóz gitáros, Dimitris Lappas, Dimitris Kitsios, Makis Seviloglou és Ria Ellinidou is részt vesz a projektben.
Με τους αγκώνες σέρνομαι πάνω στα κρίματά μου
ο αέρας έχει μία μυρωδιά απ'τα λάθη μου
μία παρτίδα έπαιξα με τη μοίρα
είχα λιγότερα χαρτιά μα δεν το πρόσεξα...
είχα λιγότερα χαρτιά μα δεν το πρόσεξα..!
Könyökömön vonszolom magam vétkeimen,
a levegőben ott a hibáim szaga.
Játszmát játszottam a végzettel,
kevesebb lapom volt, de nem vettem észre...
kevesebb lapom volt, de nem vettem észre..!
Όλα τα λάθη κι όλα τα πάθη
ο διπλανός σου κι αν τα μάθει
τίποτα φίλε δεν αλλάζει
πάλι στο χέρι σου ειν ’ τ’ αγκάθι... / x2
... τ’ αγκάθι...
Minden hibát, minden szenvedélyt,
ha a társad mindet megismerné,
semmi, barátom, nem változna,
újra a kezedben marad a tövis... / x2
...a tövis...
Μετράω από μέσα μου τις πτώσεις μου στο λάθος
κι ας ξέρω πως θα ξανά πέσω τις διπλάσιες
σε σκάρτα πεζοδρόμια , σε μασημένους δρόμους
στην κάθε μέρα ακροβατώ σαν γελωτοποιος,
στην κάθε μέρα ακροβατώ σαν γελωτοποιος..!
Belül számolom, hányszor estem el a hibában,
s bár tudom, hogy újra bukom, kétszer annyiszor,
rozzant járdákon, agyon koptatott utak mentén,
napról-napra, kötéltáncolva egyensúlyozom, mint egy bohóc,
napról-napra, kötéltáncolva egyensúlyozom, mint egy bohóc!
Όλα τα λάθη κι όλα τα πάθη
ο διπλανός σου κι αν τα μάθει
τίποτα φίλε δεν αλλάζει
πάλι στο χέρι σου ειν ’ τ’ αγκάθι... / x2
... τ’ αγκάθι...
... τ’ αγκάθι...
Minden hibát, minden szenvedélyt,
ha a társad mindet megismerné,
semmi, barátom, nem változna,
újra a kezedben marad a tövis... / x2
...a tövis... ...a tövis...
Többek közt - tegnap előtt, itt, Budapesten -, Violeta Ikaris is közreműködött a Mikis Theodorakis születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénykoncerten, a Műszaki Egyetem felkelésének évfordulója alkalmából.
Erőteljes, egyedi hangja kiemelkedő, és igen ismertté vált Görögországban.
Az általa a YouTube-n indított „Zenei kulcslyuk” egy új törekvés a csatornájára feliratkozók számára,
de főleg a jót tesz daloknak és az alkotóiknak!
"Az alkotók általában a függöny mögött vannak, és sok figyelemre méltó daluk elveszik
az interneten található információáradatban!" - írja Violeta, és eme javaslatában az internetet használja
fel arra, hogy főként rejtett, kevésbé ismert dalokat emeljen ki, melyeket maguk az alkotók játszanak
hangszeren, hogy a lehető legjobban "megérintse az ivarzás első pillanatát" és ezen dalok születését,
amelyeket annyira megszeretett, de hogy a dalok igazi arcát - és alkotóikat - is igazán megvilágításba helyezze!
Και κειος ο λόγος ο κρυφός
της λευτεριάς ο λόγος
αντίς φτερά βγάζει σπαθιά
και σκίζει τους αγέρες
És az a szó, a titkos szó - az a szó, hogy szabadság,
nem szárnyat bont, de kardot ránt, s a szeleket hasítja.
2) "Κουβέντα μ ένα λουλούδι" /
2. Beszélgetés egy virágszállal (Καλλιόπη Βέττα, Αλέξανδρος Χατζής, Τεό Λαζάρου)
Κυκλαδινό κυκλάμινο
στου βράχου τη σχισμάδα
πού βρήκες χρώματα κι ανθείς
πού μίσχο και σαλεύεις
- Ciklámen, ciklámenvirág, szikla hasadékában,
honnan színpompád, hogy virulj, ágad, hogy hajladozzál?
Μέσα στο βράχο σύναξα
το γαίμα στάλα στάλα
μαντήλι ρόδινο έπλεξα
κι ήλιο μαζεύω τώρα
- A szikláról lecsorduló vért szíttam én magamba,
piros kendővé formáztam, s most napfényt gyűjtök benne.
3) "Καρτέρεμα" /
3. Várakozás
(Καλλιόπη Βέττα)
Έτσι με το καρτέρεμα
μεγάλωσαν οι νύχτες
που το τραγούδι ρίζωσε
και ψήλωσε σαν δέντρο
Így teltek, várakozásban nyúltak meg éjszakáink,
közben gyökeret vert a dal, kihajtott, égre serkent.
Κι αυτοί μες απ' τα σίδερα
κι αυτοί μακριά στα ξένα
κάνουν πικρό να βγάλουν το "αχ"
και βγαίνει φύλλο λεύκας
S ők, akiket vasra vertek, s ők, messze idegenben,
jajdulnának, s fájdalmukból nyírfalevél zöldül ki.
4) "Λαός" / 4. Nép (Νένα Βενετσάνου)
Μικρός λαός και πολεμά
δίχως σπαθιά και βόλια
για όλου του κόσμου το ψωμί
το φως και το τραγούδι
Kicsiny nép, és golyó nélkül, kard nélkül is csatázik,
hogy egész világ jóllakjon, világoljon, daloljon.
Κάτω απ' τη γλώσσα του κρατεί
τους βόγγους και τα ζήτω
κι αν κάνει πως τα τραγουδεί
ραγίζουν τα λιθάρια
Nyelve alatt elfojtva még az ujjongás, a sóhaj,
és ha egyszer majd dalba fog, a kövek meghasadnak.
- Fordította Szabó Kálmán -
------------------------------------------------------------------
Itt találhatóak még további műfordítások Szabó Kálmán tollából: https://www.magyarulbabelben.n.....anslations
Η κόρη πλέκει τα προικιά κι ο νιος πλέκει καλάθια
και τα τραγιά γιαλό γιαλό βοσκάνε τ' άσπρο αλάτι
A lány fonja hozományát, a fiú kosarat fon,
a kecskenyáj lomhán legel és sószemcséket nyaldos.
- Fordította Szabó Kálmán -
------------------------------------------------------------------
Itt találhatóak még további műfordítások Szabó Kálmán tollából: https://www.magyarulbabelben.n.....anslations
"Ez a fordítás gyönyörű példája annak, hogyan lehet egy rövid, szimbolikus görög verset magyarul méltósággal, zeneiséggel és képi gazdagsággal visszaadni. Szabó Kálmán „Víz” című fordítása nemcsak hű az eredetihez, hanem önálló költői értékkel is bír. Íme néhány észrevétel és tanulság, különösen egy kezdő műfordító számára:
Képi világ és metaforák
Az eredeti vers képei — „του βράχου λιγοστό νερό” (a szikla kevés vize), „τη σκιά της πικροδάφνης” (a leander árnyéka) — Szabó fordításában szinte szakrális rangra emelkednek: „csönd-fölavatta forrásvíz”, „babérfa-árny-szentelte”.
A „madár-türelem-áldotta” kifejezés zseniális: nemcsak a madár leshelyére utal, hanem a türelem, a kitartás, az ellenállás szimbólumává válik.
Tanulság: A metaforák nem mindig szó szerint fordíthatók — de ha a fordító megtalálja a megfelelő magyar képet, az új szöveg gazdagabbá válik.
Ritmus és zeneiség
A vers négy sorból áll, de mindegyik hosszú, összetett, mégis gördülékeny. A jambikus lejtés, a belső rímek és alliterációk („sziklák között kanyargó”, „szegénylegény… szürke veréb”) mind hozzájárulnak a zeneiséghez.
A záró sor — „és téged áld, Hellász, szegény anyácskánk” — egyszerre bensőséges és emelkedett. A „Hellász” megszemélyesítése anyaként mély érzelmi réteget ad.
Tanulság: A ritmus nemcsak formai kérdés — a vers zenei ereje segít átadni az érzelmi tartalmat is. A jó fordításban a dallam is él.
Hangnem és szellemiség
Szabó Kálmán fordítása méltóságteljes, szakrális hangvételű. A víz nemcsak fizikai elem, hanem spirituális táplálék, az ellenállás és a remény szimbóluma.
A „szegénylegény” és „szürke veréb” képei egyszerre népiesek és egyetemesek — a hős és a nép egyszerre jelenik meg.
Tanulság: A hangnem megválasztása kulcsfontosságú. Egy vers lehet játékos, emelkedett, ironikus — a fordítónak éreznie kell, melyik tónus illik hozzá!
Összegzés kezdő műfordítóknak
Ne csak fordíts — teremts új verset! A jó műfordítás nem másolat, hanem újraalkotás.
Tiszteld az eredetit, de bízz a magyar nyelv erejében. Néha egy magyar szó többet mond, mint a szó szerinti görög megfelelő.
Figyelj a ritmusra, a képekre, a hangulatra. Ezek együtt adják a vers lelkét.
Tanulj a mesterektől.Szabó Kálmán fordításaikiváló példák arra, hogyan lehet mélyen hűséges és mégis költőileg szabad."
Ez a versrészlet — „Μικρό πουλί, μικρό πουλί τριανταφυλλί” — a „18 lianotrágouda a keserű hazáról” egyik leglíraibb és legszelídebb darabja. A rózsaszín kis madár képe egyszerre gyermeki, törékeny és reményteli. Íme egy magyar fordítás, amely megőrzi a vers játékos ritmusát, ismétlődő szerkezetét és finom érzelmi ívét:
George Dalaras: To Kiklamino (Remastered) 18 Lianotragouda Tis Pikris Patridas
Ez a versrészlet — „Τ’ άσπρο ξωκλήσι” („A fehér kápolna”) — a „18 kis dal a keserű hazáról” című ciklus része, amelyet Jannisz Ritszosz írt, és Mikisz Theodorakisz zenésített meg. A szöveg egyszerre fest lírai képet egy hegyi kápolnáról, és utal a görög nép vallásos és ellenálló szellemiségére.
A vers hátterében álló valóság — a Kalamiotissza kolostor az Anáfi szigetén — szintén szimbolikus: egy elhagyott, nehezen megközelíthető szent hely, amely a görög ellenállás és hit metaforája lett. A „18 kis dal a keserű hazáról” ciklus a diktatúra idején született, titokban, és a görög nép fájdalmát, hitét és kitartását énekli meg.
Az alábbi részletet fordította: Szabó Kálmán
Maria Farantouri: To áspro ksoklíri - 18 Lianotragouda Tis Pikris Patridas (Τ' άσπρο ξωκλήσι)
Tο μοναστήρι της Παναγίας της Καλαμιώτισσας βρίσκεται στη ανατολική άκρη της Ανάφης στην κορυφή του μεγαλύτερου μονόλιθου της Μεσογείου μετά τον βράχο του Γιβραλτάρ, με ύψος 460 μ. Ιδρύθηκε τον 16ο αιώνα αλλά εγκαταλείφθηκε κατά τη διάρκεια του 19ου αιώνα. Μπορείς να το επισκεφθεις μόνο πεζή ακολουθώντας επι μια και μισή περίπου ώρα ένα στενό μονοπάτι που κρέμεται κυριολεκτικά πάνω από την θάλασσα. 18 λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας - 1974 Πρόκειται για 18 τετράστιχα του Γιάννη Ρίτσου , εκ των οποίων τα 16 ο ποιητής τα έγραψε στο Παρθένι της Λέρου στις 16/9/1968, ύστερα από κρυφή έκκληση του Μίκη Θεοδωράκη. Η σύνθεση του δίσκου έγινε στο Παρίσι τη διετία 1971-1973 από τον Μίκη Θεοδωράκη, και η πρώτη εκτέλεση στις 17 Ιανουαρίου 1973 στο Albert Hall με τραγουδιστές τους: Μαρία Φαραντούρη , Πέτρο Πανδή , Αφροδίτη Μάνου , Αχιλλέα Κωστούλη και τον ίδιο το συνθέτη. Η πρώτη ηχογράφηση του έργου έγινε το 1973 στο Παρίσι με τους ίδιους τραγουδιστές και κυκλοφόρησε στην Γαλλία την ίδια χρονιά από την EMI France. Παράλληλα ηχογραφήθηκε και στην Ελλάδα, κρυφά κατά τη διάρκεια της Χούντας , με τον Γιώργο Νταλάρα και την Άννα Βίσση . Με την πτώση της χούντας κυκλοφόρησαν στην Ελλάδα πρώτα η έκδοση με τον Νταλάρα και μετά η έκδοση με Φαραντούρη, Πανδή, Μάνου και Κωστούλη. Λίγους μήνες αργότερα κυκλοφόρησε και τρίτη έκδοση
A Panagia Kalamiotissa kolostor Anafi keleti csücskében található, a Gibraltári-szikla után a Földközi-tenger legnagyobb monolitjának tetején, 460 méter magasan. A 16. században alapították, de a 19. században elhagyták. Csak gyalogosan látogatható, egy keskeny ösvényt követve, amely szó szerint másfél órán át lóg a tenger felett. 18 kis dal a keserű hazaról - 1974 Ez Yannis Ritsos 18 négysoros dala, amelyekből a költő 16-ot írt Partheniben, Leroszban, 1968. szeptember 16-án, Mikis Theodorakis titkos felhívását követően. Az albumot 1971-1973 között Párizsban szerezte Mikis Theodorakis, az első előadásra pedig 1973. január 17-én került sor az Albert Hallban, énekeseikkel: Maria Farantourival, Petros Pandisszal, Afroditi Manouval, Achilleas Kostoulisszal és magával a zeneszerzővel. A mű első felvétele 1973-ban készült Párizsban, ugyanazokkal az énekesekkel, és ugyanebben az évben Franciaországban is megjelent az EMI France gondozásában. Ezzel egy időben Görögországban is felvették, titokban a junta idején, Giorgos Dalarasszal és Anna Vissivel. A junta bukása után először a Dalarasszal közös változat jelent meg Görögországban, majd a Farantourival, Pandisszal, Manouval és Kostoulisszal közös változat. Néhány hónappal később a mű harmadik kiadása jelent meg M. Dimitriadi, E. Vitali, K. Kameno, S. Pasparaki és S. Krystali közreműködésével.
Az alábbi videón a most közölt dal feldolgozása szerepel, és még néhány,
sorban visszafelé, a korábban közreadott hozzászólásokban (13. - 14. - 15. -16.) :
Το παλικάρι που 'πεσε με ορθή την κεφαλή του
δεν το σκεπάζει η γης ογρή σκουλήκι δεν τ' αγγίζει
Azt a legényt, aki emelt fővel ment a halálba,
nedves föld be nem takarja, féreg meg nem emészti. -
Φτερό στη ράχη του ο σταυρός κι όλο χυμάει τ' αψήλου
και σμίγει τους τρανούς αϊτούς και τους χρυσούς αγγέλους
Keresztje szárnnyá változik, és egyre fölfelé tör,
sasok között ékeskedik aranyló angyalokkal.
- Szabó Kálmán fordítása -
-------------------------------------------------------------------------
Megfigyelhetjük a Copilot fordítását is, mely szerint;
"Ez a versrészlet mélyen emelkedett és hősi hangvételű:
egy hősi halott alakját idézi meg, akit nem temet el a föld, mert emléke az égbe emelkedik.
Íme, a részéről egy lírai magyar fordítás, amely igyekszik megőrizni a vers ritmusát, képeit és emelkedett tónusát."
Szabó Kálmén utól érhetetlen!
(Az alábbi, csupán a dalszöveg boncolgatása, további játékos értelmezés kísérlet..)
Σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / Ezeken a márványszobrokon
κακιά σκουριά δεν πιάνει / a nyűves rozsda mit se fog,
σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / Eme márványszobrokon
κακιά σκουριά δεν πιάνει / nem fog béklyó, sem hatalom
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Szelek szárnyán, görög lábon
και στ’ αγεριού το πόδι / lánc nem fog, nincs hatalom.
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Szél szárnyán, görög lábon
και στ’ αγεριού το πόδι. / lánc nem fog, nincs hatalom.
Εδώ το φως εδώ ο γιαλός / Ez itt a fény, ez itt a tenger,
χρυσές γαλάζιες γλώσσες / s ez aranyló, kéklő lángnyelvek
στα βράχια ελάφια πελεκάν / véstek a sziklákra sok szarvast
τα σίδερα μασάνε / s mint kenyeret, rágják meg a vast
στα βράχια ελάφια πελεκάν / véstek a sziklákra sok szarvast
τα σίδερα μασάνε. / s mint kenyeret, rágják meg a vast
Σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / E márványkövek amik itt élnek,
κακιά σκουριά δεν πιάνει / lánctól, béklyótól mitse félnek.
σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / E márványokat itt, e szent köveket,
κακιά σκουριά δεν πιάνει / a gonosz rozsda sem törheti meg.
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Bilincs, sem lánc nem foghat görög népet
και στ’ αγεριού το πόδι / mely a szél szárnyán, a szabadság útjára léphet
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Lánc nem fogja, nincs hatalma a szíven
και στ’ αγεριού το πόδι. / Ének száll - szél szárnyán -, át, az aranykék színen
Το σπίτι αυτό πώς θα χτιστεί / To szpíti aftó pósz thá htisztí
τις πόρτες ποιος θα βάλει / tisz pórtesz pjósz thá váli?
που 'ναι τα χέρια λιγοστά / pu'ne tá hérjá ligosztá
κι ασήκωτες οι πέτρες / ki aszíkotesz í pétresz
Hogyan épül fel ez a ház?
Az ajtókat ki rakja fel?
Ha kevés a kéz,
és súlyos a kő - nincs, ki felemelje?
Σώπα τα χέρια στη δουλειά / Szópa, tá hérja sztí dhuljá
τρανεύουν κι αυγαταίνουν / tranévun ki avgaténun
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
Hallgass: a kéz a munkában
edződik, s ott gyarapszik!
És azt se feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
És ne feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
Το σπίτι αυτό πώς θα χτιστεί / To szpíti aftó pósz thá htisztí
τις πόρτες ποιος θα βάλει / tisz pórtesz pjósz thá váli?
που 'ναι τα χέρια λιγοστά / pu'ne tá hérjá ligosztá
κι ασήκωτες οι πέτρες / ki aszíkotesz í pétresz
Hogyan épül fel ez a ház?
Az ajtókat ki rakja fel?
Ha kevés a kéz,
és súlyos a kő - nincs, ki felemelje?
Σώπα τα χέρια στη δουλειά / Szópa, tá hérja sztí dhuljá
τρανεύουν κι αυγαταίνουν / tranévun ki avgaténun
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
Hallgass: a kéz a munkában
edződik, s ott gyarapszik!
És azt se feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
És ne feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
Τα 16 απ' τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" γράφτηκαν μέσα σε μια μέρα -στις 16 του Σεπτέμβρη του 1968- στο Παρθένι της Λέρου, ύστερα από κρυφό μήνυμα του Μίκη Θεοδωράκη με την παράκληση να μελοποιήσει κάτι δικό μου ανέκδοτο. Τα λιανοτράγουδα αυτά τα ξαναδούλεψα στο Καρλόβασι της Σάμου τον Νοέμβρη του 1969. Το 16 [Το Χτίσιμο] και το 17 [Ο Ταμένος] γράφτηκαν την Πρωτομαγιά του 1970. Το 7 [Δεν φτάνει] αλλάχτηκε ριζικά τον Γενάρη του 1973 στην Αθήνα. Δε σκόπευα να εκδώσω τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα" κι είχα ζητήσει να μη δημοσιευτούν και να μη μεταφραστούν, παρά μόνο να τραγουδηθούν. Αλλά, να που τα περισσότερα δημοσιεύτηκαν κιόλας σε πολλά ντόπια και ξένα περιοδικά και μεταφράστηκαν σε αρκετές ξένες γλώσσες. Έτσι, δεν υπάρχει πια λόγος να επιμείνω στην αρχική μου απόφαση. Τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" είναι αφιερωμένα στον Μίκη Θεοδωράκη.
------------------------------------------------------------------------------------------
Ritszosz, Jannisz: Tizennyolc dal a szomorú hazáról (Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας Magyar nyelven)
A tizennyolc dal a szomorú hazáról 16 darabja egyetlen napon, 1968 szeptember 16-án, Lérosz szigetén, Parthéniben született, miután Míkisz Theodorákisztól titokban üzenetet kaptam, amelyben megkért, adjak neki kiadatlan verset megzenésítésre. Ezeket a dalokat 1969 novemberében Számoszon, Karlovásziban átdolgoztam. A 16. és 17. dal 1970 május 1.-én született. A 7. dalt teljesen átírtam 1973 januárjában Athénban. Nem volt célom kiadni a Tizennyolc dalt, kértem is, hogy ne adják ki, és ne fordítsák idegen nyelvre őket, csak énekeljék. De hát a legtöbb mégiscsak megjelent hazai és külföldi folyóiratokban, és elég sok idegen nyelvre lefordították őket. Így nincs okom már ragaszkodni eredeti szándékomhoz. A Tizennyolc dalt a szomorú hazáról Míkisz Theodorákisznak ajánlom.
Janisz Ritszosz / Szabó Kálmán
Γιώργος Νταλάρας και Χορωδία - Τη Ρωμιοσύνη Μην Την Κλαις
