Szia Kriszta!
Ha összehasonlítod a korábbi szavazatszámokat, láthatod, hogy azóta megötszörözõdött, s az a néhány száz szavazat különbség elenyészik a többezer szavazathoz képest. Ám az is lehet, hogy ez a szavazás nem dönt semmirõl, csak olyan felmérés...
Viszont találtam egy másik fórumot az Idexen, ami a REBETIKO-val foglalkozik, s ott is megadtam az alábbi hírt és linkeket:
Nemzetiségi mûsortár: https://real1.radio.hu/nemzetiseg Csütörtök, 2007.02.22.
(a mûsor meghallgatható! Csak rá kell kattintani a dátum kiválasztása után a Hallgatás, vagy a Letöltés feliratra)
A tartalomból: Hatvan esztendõvel ezelõtt, 1947. február 23-án hunyt el Marika Ninu, a nagyszerû rembetiko-énekesnõ. Mûsorunkban felidézzük életének fontos eseményeit, és leforgatjuk legismertebb dalait.
Biztos igazad van, én amikor néztem akkor csak a %-os arányt néztem, és ott Tamta volt az utolsó 4-5%-kal lemaradva, most meg elsõ.
Lassan kiderül, hogy ez felmérés, vagy tényleg eldöntötte ki indul Helsinkibe.
Sajnos ezek a dalok, amiket belinkelsz, nekem nem igazán tetszenek.
Úgy gondolom, a hallgatásához, és megértéséhez, tényleg ott belül görög szívnek kell dobognia.
Kriszta, úgy vettem ki a reggeli híradóból, hogy végülis Sarbel lesz a nyerõ elõadó!
Aminek végül is nagyon örülök, mert bár a (?próba?)szavazáson Tamtára adtam a voksom, azért, mégiscsak ennek a dalnak van némi lendülete (Dantis-é se rossz, de az csak olyan sematikus rock), és a híradórészletben nagyon jól rázta magát az elõadó, és a körülötte lévõ csodás hölgyek is bedobtak mindent (mint annak idején, a Paparizou körül táncolók), nem beszélve arról, hogy legalább egyetlen egy szó szerepel a dalban görögül, amit mindenki úgyis ért: "Jászu...!"
Stani!
Végre leltem egy fulladásnyi idõt, hogy átnézzem, amit küldtél...
Nagyon kellemes dal, és nagyon ügyesen fordítgattad (lassan már nem is kell, hogy felrakjam a változataimat.., jók lesznek a Tieitek is!!!), itt az én verzióm:
Giorgos Giannias: " S agapo "
Σ' αγαπώ / Szeretlek!
Είναι βραδιές που ψάχνω μες τα όνειρά μου - / - Vannak éjszakák, mikor az álmaimban keresgetem
παλιές αγάπες μου που χάθηκαν στο χρόνο - / - régi szerelmeimet, mik az idõ homályába vesztek
Μου έλεγαν πάντοτε πως θα έμεναν κοντά μου - / - Örökké hajtogatták nekem, hogy majd mellettem maradnak
Kαι όμως στις δύσκολες στιγμές με άφησαν μόνο - / - És mégis, a nehéz pillanatokban, csak magamra hagytak!
Πόσα μοιράστηκα, πόσο κουράστηκα - / - Hány felé osztódtam, mennyit fáradoztam!
Πόσο περίμενα, ώσπου φάνηκες εσύ - / - Mennyit várakoztam, mire feltûntél végre,
σαν τη βροχή στη διψασμένη μου ψυχή - / - mint a záporesõ; szomjúhozó lelkem részére!
Σ' αγαπώ, δεν έχω τίποτα άλλο πια για να θυμάμαι - / - Szeretlek, nem maradt nekem már semmi más, hogy emlékezzek
Στην αγκαλιά σου θέλω μόνο να κοιμάμαι - / - Csak a két karod közt kívánnék folyton aludni el
και τη μορφή σου να αντικρίζω σαν ξυπνώ - / - és az alakoddal szembesülni, amint fölébredek, s kinyillik a szempillám
Σ' αγαπώ, δεν έχω τίποτα άλλο πια να περιμένω - / - Szeretlek, nem maradt számomra semmi más, mint hogy várjak rád!
Μέσα στα χέρια σου γεννιέμαι και πεθαίνω - / - A két kezed közt születek, s ott is halok meg
και ότι ονειρεύτηκα κοντά σου μόνο ζω - / - és amirõl álmodoztam, csak a közeledben él(het)em meg
Σ' αγαπώ - / - Szeretlek!
Όλη η ζωή μου ένα παράξενο ταξίδι - / - Az egész életem egy furcsa utazás
Άλλαζα πάντοτε σταθμούς μα έψαχνα τέρμα - / - Örökké váltogattam a sok állomást, ám kutattam a végállomást
Οι αγάπες παίζανε του πόνου το παιχνίδι - / - A szerelmek meg csak ûzték velem a fájdalom játékát
κι εγώ ζητούσα την αλήθεια μες το ψέμα - / - és a sok hazugságban, úgy vágyódtam az igaz után
Köszi a tájékoztatást. Örülök, hogy nem Tamta megy . Nekem a két fiú tetszett, bár Dantis egy orrhosszal jobban.
Sajnálom Stratos, én ragaszkodom a Te fordításaidhoz!!!!!!!!
Szerintem ha pl. Stani is olyan ügyesen fordítja a dalokat, mint te akkor megérdemelné, hogy azt is felted, megnézhessük mi is. A másik a tied azért kellene szerintem, hogy akit tökre nem érdekelnek ezek a dalok, vagy az hogy miket fordítunk, és néha ide is belecsöppen, akkor hagy lássa, hogy milyen nehéz dolog egy nyers fordításból rímeket faragni, és a dallammal összevetve, látni a munkádat, és úgy érezni, mintha a szöveget is te írtad volna hozzá.
Jászu Kriszta!
Bizony, ízlések, és pofonok... megértem, ha másnak más tetszik, s pl. a Rebetika is egy zenei irányzat a sok közül, ami tetszhet vagy nem, mint kinek-kinek a komoly és a könnyû zene. És bár azt is el lehet ismerni, hogy vannak olyan zenék, amik szinte kortalanok (örökzöldek), s van olyan, ami inkább az adott kornak szól (de az, és akkor, nagyon ütõs volt!).
És aki ismeri az adott kort, tudja, mit jelentettek akkor azok a nóták, azok bizony nagyon értékelik ezt a zenei történelmet. És bizonyos nosztalgiával is hallgathaják, hisz visszaidézi azokat az idõket. (S olyan, mintha valaki egy nagyon ritka, sosem látott, fekete-fehér dokumentumfilmet nézne egy eltûnt, azóta teljesen átalakult városrészrõl, a benne lakók életérõl)
És a mai kornak is megvannak az irányzatai, akár tetszenek akár nem.
Személy szerint, sosem voltam jó, se történelembõl, se zenetörténetbõl, s sajna, mindenbõl csak felszínes tudással rendelkezem. S bár jól esnek hízelgõ szavaid - köszönöm õket -, lenne mit még tanulnom a gr. nyelvrõl is!
És igazad lehet abban is, hogy ha a nyersfordításokkal együtt raknánk fel a dalfordítási verziót (a szó szerinti - mint amit a múltkor is próbáltam feltenni - Stani szótározásával, vagy más verziókkal együtt), az bizonyára nagyon tanulságos volna a kezdõ nyelvtanulóknak. De (még, ha szeretném is) én nem akarom mások fordításait feltenni. Tegyék fel maguk, ha akarják! Bíztatok is erre MINDENKIT! Aztán a fórum olvasója, ha akarja, ítélkezhet arról, melyik fordítási kísérlet tetszik neki jobban. Illetve feltehetné kérdéseit, esetleges kiigazításait (ha úgy véli, helyesebben tudja!).
Azt, hogy hogyan dõlt el, melyik dal jut tovább a háromból (és miért csak pont ebbõl a háromból?), máig nem értem. De igazán, nem is érdekel.
Mert egy-egy kivétellel, nem igazán szoktak tetszeni a fesztivál dalai.
Izlések és pofonok...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2007-03-02 14:39:08), összesen 1 alkalommal
Lássuk be - amellett, hogy azért persze egyúttal kifejezzük végtelen tiszteletünket is irányukban -, az ilyen fesztiválokra nem a legmagasabb szinten elõadó énekesek és együttesek mennek. Egy Dalaras, egy Glykeria, egy Estoudiantina sosem jelentkezne ilyesmire. És persze a zenemûvek sem döngetik a halhatatlanság termének kapuját - nem úgy, mint Loizos, Tsitsanis, vagy éppen Vamvakaris dalai. Ettõl persze még lehetnek nem rosszak ezek a dalok, csak hát ezt is figyelembe kell venni, ha ilyesmiket hallgat az ember. Már persze ha hallgat ilyesmiket az ember...
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς(2) / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(3) / megismerhettelek volna, igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / és most mással lépkeded át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / ama templomnak kapuját...(3)
Μα αν θες να μάθεις πώς πονούν,(2) / Ám, hogy megismerd mi az igazi fájdalom,(2)
έλα εμένα ρώτα,(3) / jöjj hozzám, s engem kérdezz,(3)
γιατί σε έχασα προτού(2) / mert elvesztettelek már akkor,(2)
να σ' αποκτήσω πρώτα(3) / mielõtt megszerezhetnélek(3)
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(2) / megismerhettelek volna igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / s most meg mással léped át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / a templomnak kapuját...(3)
Ez a dalszöveg nagyon szép, sajna magát a dalt még nem hallottam . Majd igyekszem valakitõl megszerezni.
Görögország ismereteim szerint a 40-50 években nagyon nehéz gazdasági és politikai helyzetben volt. Én a Rebetikánál erre gondoltam, és, hogy ahhoz tényleg görög szívnek kell, lenni, hogy valaki azt átérezze, és megértse. Hasonló a helyzet a mi 56 forradalmunkkal kapcsolatban. Azokat az idõket más nemzet nem tudja átélni úgy mint mi.
A mostani modern dalok szerintem azért szólnak az érzelmekrõl fõként, mert talán, kb. az elmúlt 25 év a legnyugodtabb évek, a görög történelemben. Persze most is vannak politikát és a gazdaságot bíráló dalok, és ez jó, mert a görögök legalább nem alszanak, hanem próbának tenni ellenük.
Ha valami marhaságot írtam, akkor kérlek javíts ki, hogy helyesen tudjam ezeket az éveket.
___________
Más:
Szerinem ez a Euróvíziós dalfesztivál, a fiatal tehetségek fesztiválja. Legalábbis valahol ezt olvastam. Egy Dalarasnak már nem kell bizonyítania, miért is indulna, elismert énekes, és szeretjük õt.
Anna Vissi tavaly miért indul ez számomra rejtély...
Szia Kriszta!
Remélem nem vagy másnapos (tegnap Nõnap volt...!) ;o) és az év többi napján is érezd magad úgy, vagy még boldogabban a többi csodás lénnyel..!
Történelembõl sosem voltam jó, csak annyit tudok, hogy Athén, és Thesszaloniki városa is robbanásszerû növekedését az 1921-es Törökország elleni katasztrofális háború után élte át 1921-ben, amikor Kis-Ázsiából több mint egy millió menkült telepedett le Görögországban. Ekkoriban (20-as. 30-as évek) terjedt el ez a zenei irányzat a Rebetika...
A görög polgárháború kicsivel késõbb, ám szinte rögvest a második világháború után következett be.
De akit igazán érdekel a téma, rákereshet a világhálón, a megfelelõ kulcsszó beírsával. Pl. a Wikipédián is található mindenféle dolog, , mint:
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Igen amit írsz az Cyprus miatt volt, szerintem.
Akkoriban az amerikaiak jobban támogadták a törököket, mint a görögöket. Azóta is megosztva van a sziget.
De a Rebetikának volt a 40 években is irányzata, legalábbis Efi szerint.
Ha tüzetesebben próbáljuk megnézni a rebetika történetét, akkor itt, az alábbi oldalon azt, három részre - 3 periódusra osztják: (1922-1932, 1932-1942 és 1942-1952)
Πολλοί μελετητές και ιστορικοί χωρίζουν το ρεμπέτικο τραγούδι σε 3 περιόδους. Ο διαχωρισμός αυτός έχει μεγάλη σημασία για την κατανόηση του ρεμπέτικου γιατί κατά κάποιο τρόπο ακολουθεί την ιστορία της Ελλάδας και τα γεγονότα που συνέβησαν τότε. Έτσι χονδρικά το ρεμπέτικο τραγούδι χωρίζεται σε τρεις δεκαετίες (1922-1932, 1932-1942 και 1942-1952).:
-Στην πρώτη δεκαετία κυριαρχεί το Σμυρναίικο και ανατολίτικο στυλ στο ρεμπέτικο τραγούδι. Η καταστροφή της Σμύρνης και η προσφυγιά από την Μικρά Ασία εμπλουτίζουν το Ελληνικό τραγούδι με αμανέδες, ταξίμια, Σμυρνιές τραγουδίστριες και ανατολίτικα όργανα ( σάζι, σαντούρι, ούτι, κανονάκι). Τα καφέ-αμάν γίνονται κύριος φορέας αυτής της μουσικής και αρχίζουν οι πρώτες γραμμοφωνήσεις τραγουδιών (στην Αμερική ήδη από το 1910).
-Στην δεύτερη δεκαετία έχουμε την αυθεντικότερη έκφραση του ρεμπέτικου τραγουδιού από τους μάγκες των μεγάλων αστικών κέντρων και την αντικατάσταση των ανατολίτικων οργάνων με μπουζούκι, μπαγλαμά και κιθάρα. Την εποχή αυτή (30-40) η ρεμπέτικη μουσική αποτελεί τρόπο ζωής για τους ανθρώπους του περιθωρίου, της φτώχιας , τους αδικημένους από την κοινωνία, τους ναρκομανείς, τους φυλακισμένους.
-Στην τρίτη δεκαετία αλλάζει το στυλ των τραγουδιών και κάνουν την εμφάνισή τους οι μουσικές ιδιοφυίες της εποχής (Τσιτσάνης, Χιώτης, Μητσάκης και άλλοι). Η μουσική γίνεται περισσότερο πολύπλοκη και δυσκολόπαιχτη. Είναι μια δύσκολη εποχή για τον Ελληνικό λαό.
Nem kis feladatot adtál most nekem. Amit feltettél görög szövegbe végül is tartalomra az van írva amit beszéltünk, sajnos nem minden értek meg belõle.
De még mindig jobban tetszik a 40-es években készült dalok, mint a többi.
Minél többször van ez is hallgatva, annál érdekesebb, szerintem.
Nincs beírva úticél.
Nincs beírva úticél.
