Én tegnapelõtt este a 61-es villamoson láttam két gyönyörûszép 20 év körüli görög lányt, szexis ruhákban...
Gondolom ha itt vannak, akkor otthon csak kell, hogy legyenek.
Szerinted a lányoknak hova volt írva, hogy mi görögök vagyunk?
Tán a homlokukra?
Erre Hadnagy én is kiváncsi vagyok, hogy oda mentél hozzájuk, ha már késõ õszi idõben szexis ruhákban voltak? Én nagyon nem láttok ilyeneket, a szép lányok felénk már fel vannak öltözködve
hadnagy!
Azért kíváncsi lennék, hogy itt a görög lányok szabadabbak-e mint otthon. Talán érdemes lett volna kipróbálni, bár nem tudom vannak-e görög tapasztalataid.
Bár én nem vagyok férfi, de egy ruha lehet akkor is szexi, ha nincs kinn mindene az embernek, és szerencsére vannak még kellemes napszakok. Mondom én, aki most csavarta fel a fûtést.
Ierisszoszban (Athos félsziget bejáratánál) még napjainkban is járják Húsvét kedden a híres "fekete szérûs" táncot, vagy "kangelevtosz" (rácsos) táncot a 4000 ierisszoszi emlékére, akiket a törökök gyilkoltak le tánc közben. E tánc során a táncosok közül egyesek az áldozatok szerepkörében hagyják magukat a hosszú láncból kiragadni. Ebben a táncban szinte Ierisszosz egész lakossága részt vesz. Lassú tánc ez, amelyet muzsikusok kísérete nélkül énekelnek és táncolnak. A sor elején csak a férfiak, utánuk pedig csak a nõk táncolnak.
A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.
A hagyomány szerint minden gyermek gyertyáját a keresztszülõ adja ajándékba, mely gyertyák manapság már nagyon ötletesek. Körülbelül fél méter magasak, színesek, játékos avagy vallási jellegüket a rájuk aplikált figurák, virágok, díszek adják meg. Kisfiúnak kéket, zöldet, kislánynak pirosat, rózsaszínût, fehéret szokás venni. Ezeknek a gyertyáknak fõ feladatuk hogy húsvét szombatján, az éjféli mise alatt az örök világosságot jelképezve égjenek a kicsi kezekben.
A húsvét az ünnepek ünnepe - ahogy a görögök maguk mondják. A kolostorok mindig fontos szerepet játszottak az ország életében. A görög történelem sötét korszakaiban is megõrizték a népi hagyományokat, a bizánci mûvészet tradícióit és a görög nyelvet, azon szent nyelvek egyikét, amelyen az Új Testamentum íródott. Amikor az országot idegen hatalmak tartották megszállva, a kolostorokban még iskolák is mûködtek, egyházi és világi tudományokra oktatva a fiatalokat, és átmentve a görög nyelvet és kultúrát késõbbi idõkre. A kereken négyszáz éves török hódoltság idején titokban tartották meg a kereszténység nagy ünnepeit, így a húsvétot is.
Húsvétkor felhõtlen ünneplés kezdõdik. A templom környékén – akárcsak mifelénk szilveszter éjjelén – sorra petárdák durrognak, tûzijáték fényei villannak, éljenzés, kiabálás hallatszik.
Közben a láng gyertyáról, gyertyára terjedve, kijut a templomból, és a kint várakozók is részesülnek belõle.
Amikor már mindenkinek megvan a lángja, elsietnek vele. Hazaérve, sokan a gyertyával keresztet rajzolnak az ajtófélfák közé; úgy tartják, hogy ez szerencsét hoz otthonaikra. A tûznek végül is el kell jutnia az örökégõ mécsesbe, amely a legtöbb görög ház és lakás elmaradhatatlan kelléke. Ez a fény a vallásos görögök szerint a krisztusi szellemet és az élet világosságát jelképezi.
Ezen a vasárnapra virradó éjszakán a legtöbben majiricát esznek. Ez hagyományos húsvéti egytálétel, amely leginkább leveshez hasonlít. A kisbárány belsõségeibõl fõzik, újhagymával, salátával, rizzsel, végül tojással beverve, megcitromozva. Kora délelõtt szinte mindenütt forog a húsvéti bárány, hiszen e nélkül nem ünnep az ünnep.
Akárcsak mifelénk szokás, piros tojás itt is kerül az asztalra, hiszen ez itt éppúgy a termékenység szimbólumának számít. A legtöbb háziasszonynak gondja van arra is, hogy a festett tojásokat csütörtökön még elvigye a templomba is és megszenteltesse õket.
Húsvétkor nemcsak a poharakat, de a tojásokat is illik összekoccintani, és közben hangosan azt kiáltani: „Christos anesti!, azaz Krisztus feltámadott! Közben ügyelnünk kell rá, hogy a kezünkben lévõ piros tojás meg ne sérüljön. Inkább mi törjük össze vele a körülöttünk ülõkét, amennyiben gyõzni szeretnénk ebben a különös versengésben.
Nagyon jó, hogy a Húsvétrõl írtál, és élvezettel olvastam is, mert sajnos most volt rá idõm.
Jó lenne, ha találnál, mert Te nagyon ügyes vagy, a Karácsonyról is valamit, úgy is az közeleg már.
Biztos vannak szép szokások a görög kúltúrában, embereknél. Ez a rész nálam hiányzik nagyon. Szeretnék itthon is egy kicsi görög hangulatot varázsolni, az amúgy is kedvenc ünnepembe.
Így is itthon már dilinyósnak tartanak a görög imádatomért, hát akkor legyen nekik igazuk .
Mihelyt lesz idõm, akkor én is utána nézek
Köszi elõre is.
Kedves Kriszta!
Próbáltam Neked keresni valami infót a görög karácsonyról, de sehol semmi érdemlegeset nem találtam, pedig egy pár útikönyvemet átböngésztem, és a neten is kerestem. Lehet, hogy azért nincs róla infó, mert a görögöknek nem a karácsony, hanem a húsvét a legnagyobb ünnepük. Azért kutatok még, és megírom ha találok valamit.
Puszi!
Köszi szépen, hogy utána néztél, sajnos nekem nincs most rá idõm, mert negyedéves zárásom van.
A húsvétrõl jutott az eszembe ez az ünnep, de lehet, hogy tényleg nem ünneplik a görögök úgy mint a másik ünnepet.
Pedig jó lenne ezt is tudni, mert érdeklene.
Majd ha lesz kicsi idõm, én is utána kérdezek, és ha valamit megtudtam, akkor leírom ide.
Nincs beírva úticél.
Nincs beírva úticél.
Kangelevtosz
