Στίχοι: Θάνος Παπανικολάου
Μουσική: Θάνος Παπανικολάου
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Κότσιρας
Πάνω στον καθαρό αφρό
θα πέσω πάλι και θα βρω
τη διαδρομή για το ταξίδι της καρδιάς σου
σα μελτεμάκι ξαφνικό
στης θάλασσας τον πανικό
θα ημερέψω εγώ ξανά τον έρωτά σου
Πάνω στον καθαρό αφρό
θα πέσω μόνος για να βρω
μία κρυψώνα στο βυθό να ξαποστάσεις
σαν μωβ γλυκιά ανατολή
της μοναξιάς σου το κελί
θα το γεμίσω με χαρές να το γιορτάσεις
Μα όταν στα πόδια σου πατήσεις
και αφήσεις τα παλιά
πάλι να φύγεις δίχως δάκρυ και μιλιά
να με κοιτάξεις μ΄ένα βλέμμα φευγαλέο της στιγμής
και να χαθείς λες και δεν ήσουνα κανείς
Πάνω στον καθαρό αφρό
θα πέσω πάλι και θα βρω
το χάδι αυτό που δεν μπορούσες να μου δώσεις
μέσα στον ύπνο σου θα΄ρθώ
και μ΄ένα κόλπο μαγικό
θα ξαναρχίσω όσα θέλεις να τελειώσεις
Πάνω στον καθαρό αφρό
θα πέσω μόνος για να βρω
μία κρυψώνα στο βυθό να ξαποστάσεις
σαν μωβ γλυκιά ανατολή
της μοναξιάς σου το κελί
θα το γεμίσω με χαρές να το γιορτάσεις
Μα όταν στα πόδια σου πατήσεις
και αφήσεις τα παλιά
πάλι να φύγεις δίχως δάκρυ και μιλιά
να με κοιτάξεις μ΄ένα βλέμμα φευγαλέο της στιγμής
και να χαθείς λες και δεν ήσουνα κανείς
-------------------------------------------------
A tiszta habra fel
Újra felfekszem és megtalálom
Szíved utazásának útvonalát
Mint egy hirtelen szellő
A tengeri pánikon
Újra felélesztem a szerelmedet.
A tiszta habokra
Egyedül fekszem fel, hogy megtaláljam
A mélyben lévő búvóhelyet a pihenéshez
Mint egy édes lila napkelte
A magány kalitkáját neked
Örömökkel töltöm meg, hogy ünnepelj!
De amikor a rálépsz a lábaidra
és magad mögött hagyod a régi dolgaid
hogy ismét könnyek és szavak nélkül távozz
hogy távozóban, egy röpke pillantást vess rám
és úgy tűnj el, mintha senkise lettél volna
A tiszta habokra rá
Fogom vetni magam és megtalálom újra
A simogatást, amit megadni nekem nem tudtál
Álmodban jövök el hozzád
És egy varázslatos módon
Újra fogom kezdeni, amit szeretnél befejezni.
A tiszta habokra rá
Egyedül fekszem fel, hogy megtaláljam
A mélyben lévő búvóhelyet a pihenéshez
Mint egy édes lila napkelte
A magány kalitkáját neked
Örömökkel töltöm meg, hogy ünnepelj!
De amikor a lábadra lépsz
És hagyd magad mögött a régit
Hogy ismét könnyek és szavak nélkül távozzon
Hogy a pillanat röpke pillantásával rám nézzen
És úgy tűnj el, mintha senki lennél!
Stratos: Lovegreek, a kedvedért lecseréltem a fenn lévõ számra, a korábban már már úgy is lefordított számot
Ha még esetleg olyan klippre bukkannátok, aminek még csak a szövege van meg, de korábban nem volt róla klipp, elég, ha elkülditek a linket, vagy jelzitek priviben, és utólag betoldom!
2009. október 11., egy gyönyörű és napsütéses nap a görögországi Samos szigetén. Leautózunk a sziget déli részén található Balos strandra. Dimos Kassapidis a "Mia Thalassa Mikri" (egy kis tenger) című dalt énekli közvetlenül a tengerparton, a hullámok kíséretében (Samos Waves Music!) és a gyönyörű kilátással a part mentén, a fenséges Kerkis-hegyre, Samoson.
Μια θάλασσα μικρή, / Egy csöppnyi tenger,
μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
είναι το καλοκαίρι μου, / Ez az én nyaram,
ο έρωτάς μου, ο πόνος μου / A szerelmem, a fájdalmam
Mjá thálasza mikrí,
mjá thálasza mikri
íne to kalokéri mu,
o érotász mu, o pónosz mu
Μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
στα δυο σου μάτια φέγγει / A két szemedben ragyog
κάθε πρωί / Minden reggel
Μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
στο δάκρυ στο τραγούδι, / A könnyben, a dalban,
στο κάθε σου φιλί / minden egyes csókodban
Μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
Μια θάλασσα μικρή, / Egy csöppnyi tenger,
μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
και στη γωνιά η στάμνα μου / és a sarokban pedig a kancsóm
για ένα καλοκαίρι / egy nyárra
ήσουνα εσύ / te voltál nekem
Mjá thálasza mikrí,
mjá thálasza mikrí
ke szti gonyá í sztámna mu
já éna kalokéri
íszuna eszí
Σε τραγουδούσα εγώ / Énekeltem hozzád
σαν τις χορδές του ανέμου / Mint a húrjai a szélnek
στα μαύρα σου μαλλιά / A fekete hajadban
Σ' ακολουθούσα εγώ / Követtelek én
σαν το ψηλό χορτάρι / Mint a magas/apró fű
τον άνεμο / a szelet
Σε τραγουδούσα εγώ / Hozzád énekeltem én
Sz' akoluthúsza egó
szán to pszilómikróhortári
ton ánemo
Sze tragudúsza egó
Μια θάλασσα μικρή, / Egy csöppnyi tenger,
μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger,
πικρά σ' αποχαιρέτησε, / Keserűen búcsúzott el tőled,
σε περιμένει / Vár reád
Μια θάλασσα μικρή / Egy csöppnyi tenger
Szörfözvén a sok rockos video között leltem több szomorú klipre, amiben többek közt, egy ifjú leányról emlékeznek meg, aki autóbalesetben hunyt el... és a fényképek sora alatt összemixelt zene szól... ( https://youtube.com/watch?v=etvDXed17t0 )
a sok dallam közt, végül, ez a szomorkás nóta is felhangzik... ( 7:41-tõl) Kacamihas/Katsamihas testvérek elõadásában. (Érdemes meghallgatni, mert talán jobb, mint a következõ klipp a zeneszerzõ elõadásában!)
Στίχοι: Νίκος Πορτοκάλογλου
Μουσική: Νίκος Πορτοκάλογλου
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Πορτοκάλογλου
Άλλες ερμηνείες: Χάρης&Πάνος Κατσιμίχας
Τέρμα τα θαύματα, τα σινεμά κλειστά
Δεν υπάρχεις πια, δεν υπάρχεις...
όλα τα φώτα σβήνω και κρύβομαι ξανά
Δεν υπάρχεις πια, δεν υπάρχεις...
A Csodáknak Vége, s a mozik bezártak /a film(vetítés)nek vége!
Mert nem vagy már, nem létezel...
eloltok minden fényt, és újra elrejtõzöm
Mert nem vagy már, nem létezel...
Ψέματα, ψέματα, πες μου πως είναι ψέμα,
Ένα αστείο χαζό ένα όνειρο
Ψέματα, ψέματα, πες μου πως είναι ψέμα,
Ένα αστείο χαζό εγώ χωρίς εσένα,
Εγώ χωρίς εσένα
Hazugság, hazugság! Mondd azt, hogy nem igaz,
És csak egy hülye vicc, csak egy álom...!
Hazugság, hazugság! Mondd azt, hogy nem igaz,
mert csak hülye vicc lehet, hogy én létezek, nélküled...
Hogy én létezzek, nélküled!
Μες στη βουή ξεχνιέμαι
κι ο κόσμος προσπερνά.
Δε με ψάχνεις πια,
δε με ψάχνεις.
A zajos forgatagban elrévedve bambulok el,
és a világ, halad tovább...
Nem keresel már fel többé,
nem keresel / nem hívsz...
Ψέματα, ψέματα, πες μου πως είναι ψέμα,
Ένα αστείο χαζό ένα όνειρο
Ψέματα, ψέματα, πες μου πως είναι ψέμα,
Ένα αστείο χαζό εγώ χωρίς εσένα,
Εγώ χωρίς εσένα
Hazugság, hazugság! Mondd azt, hogy nem igaz,
És ez csak egy hülye vicc, csak egy álom...!
Hazugság, hazugság! Mondd azt, hogy nem igaz,
mert csak hülye vicc lehet, hogy én létezek, nélküled...
Hogy én létezzek, nélküled!
Δε θέλω να θυμάμαι, δε θέλω να ξεχνάω
Δε σε έχω πια, δε σε έχω...
την έξοδο κινδύνου δε βρίσκω πουθενά,
Δε σε έχω πια, δε σε έχω...
Nem akarok emlékezni, nem kívánok felejteni
Nem vagy már nekem, nem vagy már...
a vészkijáratot sem találom, sehol
Mert nem vagy már nekem, nem vagy már...
Miracles are over, cinemas are closed
you don't exist anymore, you don't exist
I switch all the lights off, and I hide myself again
you don't exist anymore, you don't exist
Lies, lies, tell me that it's a lie
a silly joke, a dream
Lies, lies, tell me that it's a lie
a silly joke, me without you
me without you
I am forgotten in the noise
and people pass by
you don't look for me anymore
you don't look for me
Lies, lies, tell me that it's a lie
a silly joke, a dream
Lies, lies, tell me that it's a lie
a silly joke, me without you
me without you
I don't want to remember, I don't want to forget
I don't have you anymore, I don't have you...
the fire exit, I don't find anywhere
I don't have you anymore, I don't have you...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-11 16:58:41), összesen 2 alkalommal
Στίχοι: Γιάννης Μηλιώκας
Μουσική: Γιάννης Μηλιώκας
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Μηλιώκας
Δεν ξαναβόσκω άλλες βουβάλες, δεν θέλω μήτε να τις δω
Már nem legeltetek bivalyokat, nem is akarom látni őket!
Με μπίζνες έμπλεξα μεγάλες και στην Αθήνα κατοικώ
Εδώ ό,τι θέλεις κάνεις και κανένα δε ρωτάς
στο χωριό για να φιλήσεις, νιώθεις σαν κλεφτοκοτάς
Nagy vállalkozásokba keveredtem, és Athénban élek.
Itt azt csinálsz, amit akarsz, és nem kérsz senkitől.
a faluban csókolózni, tolvajnak érzed magad
Refr.:
Στο σπίτ' στο Κακοσάλεσ' δεν ματαξαναγυρνώ A kakosalei házba, Nem megyek már vissza!
Στάνες και βουβάλες να γίνουν όλα ρημαδιό
Με πουλήσαν παραμύθι, θα τα βρω μπαστούνια δήθεν
Παραλίγο να πιστέψω τον κουμπάρο τον ξεφτίλα! A juhok és a bivalyok mind pusztasággá válnak
Eladtak nekem egy mesét, állítólag botokat találok nekik
Majdnem elhittem a gazember vőfélynek!
Λα λα λα... / 2x
La la la.. La la la..
Ξένοιασα απ' τους μπελάδες, του χωριού τα προξενιά
Τώρα μ' όποιαν θέλω μένω κι αν δε θέλω λέω γειά
Με κομπίνες και τερτίπια κονομάω ποσοστά
και θα πάρω πέντε σπίτια στην Ακρόπολη μπροστά
Elfeledkeztem a bajokról, a falu párkereséséről
Most azzal maradok akivel akarok és ha nem akkor elköszönök
Trükkökkel és trükkökkel százalékokat vertem
és elviszek öt házat az Akropoliszban
Στο σπίτ' στο Κακοσάλεσ'... A kakosalei házba, Nem megyek már vissza!
Τα σκουπίδια στα σακούλια μου μυρίζουν γιασεμιά
και το νέφος στην Ομόνοια μια κολόνια γαλλικιά
Πέταξα και το ταγάρι, μη μάς πάρουνε χαμπάρ'
κι όλα του χωριού τα βίτσια, την τραγιάσκα και τη γκλίτσα
A táskáimban lévő szemétnek jázmin illata van.
a felhő pedig Omoniában egy francia kölni
Kidobtam a tagarit, ne túszul ejtsenek minket.
és a falu összes viccia, a trayaska és a glitsa
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-11 17:09:09), összesen 6 alkalommal
Σε είδα ξαφνικά δυο χρόνια μετά
ήσουν σαν παιδί δυο χρόνια μετά
ήρθανε στο νου ξανά τα παλιά
μια αγάπη φωτιά, γιορτή και χαρά
Hirtelen megláttalak téged két év után
két év után olyan voltál, mint egy gyerek
a régi dolgok újra eszembe jutottak
egy csupa tûz szerelem, öröm és ünnep
Κι έτσι που σε κοιτούσα
Μάτια καθρέφτης σ' έναν καιρό
Τότε που ήμασταν ένα οι δυο
És így, hogy néztelek téged
a szemed tükrében, láttam azt az idõt
amikor egyek voltunk mi ketten
Αναμνήσεις
Μιας αγάπης τα σημάδια
Με γυρνάν στα παλιά
Αναμνήσεις
Πέλαγο βαθύ κι είμαι απόψε
Σαν χαμένο νησί
Αναμνήσεις
Με τυλίγουν με μεθάνε
Σαν της δίψας κρασί
Γουλιά-γουλιά το παρελθόν
Νικάει το παρόν
Az emlékek,
a nyomai egy szerelemnek
a múltba visszavisznek engem
az emlékek
mint egy mély tengeren, ahol ma este
én is egy elveszett sziget vagyok
az emlékek
beborítanak és megrészegítenek
mint szomjat a bor
kortyról-kortyra a múltat*
legyõzi a jelen
*Itt szerintem: a múlt diadalmaskodik a jelen felett!!
Ήσουνα εσύ και τέλος κι αρχή
Τώρα ζούμε αλλιώς
Κυλάει ο καιρός
Έρωτες περνούν
Μα μέσα μου ζουν
Όρκοι μυστικά
Στο νου μου καρφιά
Te voltál a vég és a kezdet
de most már másként élünk
az idõ eltelik
és elmúlnak a szerelmek
de bennem élnek
még az eskük titkosan
és a sebekre is emlékszem*
*Szerintem, itt arra utal, hogy
Múlik az idõ,
Szerelmek jönnek-mennek,
De bennem még élnek
azok a titkos esküvések
amik belém vésõdtek /ill. - oda vannak szegezve az elmémbe
Κι έτσι που πέφτει η νύχτα
Κάποιο τραγούδι παίζει μακριά
Πάλι αντίο λέει μια καρδιά
És így, hogy leszáll az este
valahol a távolban egy dal szól
és egy szív ismét " Isten veled"-et mond
(Vari):
És így, ahogy leszáll az este
Valami dal csendül fel messze,
És egy szív, újra így szól: - Isten vele(d)!
Στίχοι: Θανάσης Βούτσινος
Μουσική: Ευσταθία
Πρώτη εκτέλεση: Ευσταθία
Προσπαθώ να κρατήσω τις καλές μας στιγμές
μα τις νύχτες γυρνάει στο μυαλό μου
το κακό μας φινάλε σαν να΄τανε χθες
Είναι μόνο μια φάση θα περάσει είχα πει
έλα όμως που τόση αγάπη
δε σβήνεται σαν να πατάς διαγραφή
Megpróbálom megõrizni a legjobb pillanatainkat
de az éjjeleken az jár a fejemben
ahogy mi befejeztük rosszul, hibásan, mintha tegnap lett volna
csak egy jelenet van, ami elmúlik majd, mondtam már
de azért csak gyere, mert ami ilyen nagy szerelem
az nem szûnik meg úgy, mint ahogy rátaposol egy cetlire
Αν αλλιώς δεν περνάει θα το πω κι ας πονάει
δεν υπήρξες ποτέ κι ας σ΄ερωτεύτηκα τόσο
Αν αλλιώς δεν περνάει θα το πω κι ας πονάει
δεν υπήρξες ποτέ ποτέ κι ας το μετανιώσω
Hogyha másként nem múlik el, azt mondom majd mégha fáj is
nem léteztél soha, még ha szerettelek is oly nagyon
hogyha másként nem múlik el, azt mondom mégha fáj is
nem léteztél soha-soha, mégha ezt én meg is bánom
Μ΄έχεις κιόλας ξεχάσει το΄χεις εύκολο εσύ *
είναι μόνο δικό μου το κόλλημα που νιώθω
να λείπει η ζωή μου η μισή
Κάτι πρέπει να κάνω απ΄το λούκι να βγω
τι κι αν δε το πιστεύω θέλω πια να το πω δυνατά
να τ΄ακούσω εγώ
Tiéd vagyok már, feledésbe merül, hogy te ezt milyen könnyedén vetted* ez csupán az én ragaszkodásom, amit érzek
hogy hiányzik az életem fele
valamit tennem kell, hogy ebbõl a mély gödörbõl kimásszak
no és ha nem hiszem el? hangosan akarom mondani már, hangosan!
hogy én is meghalljam
Αν αλλιώς δεν περνάει θα το πω κι ας πονάει
δεν υπήρξες ποτέ κι ας σ΄ερωτεύτηκα τόσο
Αν αλλιώς δεν περνάει θα το πω κι ας πονάει
δεν υπήρξες ποτέ, δεν υπήρξες ποτέ
Hogyha másként nem múlik el, azt mondom majd mégha fáj is
nem léteztél soha, még ha szerettelek is oly nagyon
hogyha másként nem múlik el, azt mondom mégha fáj is
nem voltál az enyém soha, nem léteztél soha...
Πράγματα που δεν έκανες / Dolgok, amiket nem tettél meg
Στίχοι: Λέο Μπουσκάλια
Μουσική: Λάκης Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Λάκης Παπαδόπουλος
Θυμάσαι την ημέρα
που δανείστηκα το καινούριο σου αυτοκίνητο
και το τρακάρισα;
Νόμιζα πως θα με σκότωνες
μα εσύ δεν το έκανες
Emlékszel arra a napra,
mikor a kölcsönkért vadi új autóddal
karambolództam?
Azt hittem, meg fogsz majd ölni,
de te, nem tetted meg...!
Θυμάσαι τη φορά
που επέμενα να πάμε στη θάλασσα
κι εσύ έλεγες ότι θα βρέξει
κι έβρεξε;
Νόμιζα ότι θα μου 'λεγες "στο 'χα πει"
μα δεν το έκανες
μα δεν το έκανες
νόμιζα ότι θα μου 'λεγες "στο 'χα πει"
μα δεν το έκανες
μα δεν το έκανες
Emlékszel még arra az alkalomra,
mikor erõsködtem, hogy menjünk ki a tengerhez,
de te azt mondtad; úgyis esni fog,
és tényleg esett?
Azt hittem, azt mondod majd nekem: "ugye, megmondtam"?
De te, nem tetted meg...
De te, nem tetted meg...
Azt hittem, azt mondod majd nekem: "ugye, megmondtam"?
De te, nem tetted meg...
De te, nem tetted meg...
Θυμάσαι τη φορά που φλερτάριζα
με όλους και όλες γύρω μου
για να σε κάνω να ζηλέψεις
κι εσύ ζήλεψες;
Νόμιζα πως θα με παρατούσες
μα δεν το έκανες
μα δεν το έκανες
νόμιζα πως θα με παρατούσες
μα δεν το έκανες
Emlékszel még arra az esetre, mikor flörtöltem
mindenkivel, akivel csak lehetett köröttem,
hogy féltékennyé tegyelek,
és Te valóban féltékeny lettél?
Azt hittem, el fogsz majd hagyni,
de Te nem tetted meg,
de Te nem tetted meg!
Azt hittem, el fogsz majd hagyni,
de Te nem tetted meg!
Θυμάσαι τη φορά
που λέρωσα την ταπετσαρία του αυτοκινήτου σου
με κρέμα φράουλα;
Νόμιζα πως θα με χτυπούσες
αλλά εσύ δεν το 'κανες
Emlékszel még arra,
mikor összekoszoltam az autód kárpitját
eperkrém fagyival?
Azt hittem ütni-verni fogsz majd engem,
de Te nem tetted meg,
de Te nem tetted meg!
Azt hittem, el fogsz majd hagyni,
de Te nem tetted meg!
Θυμάσαι τη φορά
που ξέχασα να σου πω πως ο χορός ήταν επίσημος
κι εσύ ήρθες με το μπλουτζίν;
Νόμιζα πως θα 'φευγες
μα δεν το έκανες
μα δεν το έκανες
νόμιζα πως θα 'φευγες
μα δεν το έκανες
Emlékszel még arra,
mikor elfelejtettem szólni neked, hogy ünnepélyes szertartás lesz
és te farmerben jelentél meg?
Azt hittem, hogy majd elrohansz,
de Te nem tetted meg,
de Te nem tetted meg!
Azt hittem, hogy majd elrohansz,
de Te nem tetted meg!
Ναι, υπάρχουν χιλιάδες πράγματα
που δεν τα έκανες ποτέ
που δεν τα έκανες
αλλά με δέχτηκες και μ' αγάπησες
και με προστάτεψες
και με προστάτεψες
Igen, ezer olyan dolog van,
amit nem tettél meg soha,
amit nem tettél meg,
de viszont, elfogadtál engem, és szerettél
és oltalmaztál engem
és oltalmaztál engem!
Ναι, υπάρχουν χιλιάδες πράγματα
που ήθελα να σου τα ανταποδώσω
όταν θα γύριζες από τον πόλεμο
αλλά δε γύρισες
αλλά δε γύρισες
αλλά δε γύρισες
αλλά δε γύρισες
αλλά δε γύρισες
Igen, ezer olyan dolog van,
amit kárpótólni akartam neked,
amikor visszatértél volna a háborúból,
de te nem tértél vissza
de te nem tértél vissza
de nem tértél vissza
de nem tértél vissza
de te nem tértél vissza!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-11 20:29:25), összesen 1 alkalommal
Ha nem bánjátok, megosztom Veletek az egyik fordításomat.
A szöveget angolról fordítottam magyarra, úgyhogy felmerül a kérdés, ennyi lépcsõ után mennyire hasonlít az eredetire?!
(És persze az is, hogy mennyire lehet bízni az angol nyelvtudásomban...)
Stratos: Szerintem ez utóbbiban tökéletesen megbízhatunk! És ez alapján, az elõzõ is egészen jó! Geot: Strato, köszönöm!
Μοιάζουν οι ώρες να' ναι μεγάλες ανηφόρες
σαν να παλεύω έτσι αισθάνομαι και ζω
μοιάζουν οι ώρες να πέφτουν πάνω μου σαν μπόρες
κι οι αναμνήσεις να ρίχνουν πάλι κεραυνό
The hours seem to be big ascents
Like i’m fighting, i feel and i live like this
The hours seem to fall onto me like cloudbursts
And the memories to throw again thunder
Az órák hatalmas emelkedõknek tûnnek
Mintha harcolnék, úgy érzek és úgy élek
Az órák elborítanak, mint egy felhõszakadás
És az emlékek úgy törnek rám ismét, mint egy villámcsapás
Κάτι στη ψυχή είναι ακόμα τόσο ευσυγκίνητο
κλαίω σαν παιδί όταν πάω εσένα να σκεφτώ
ώρες στη σιωπή ώρες στη δουλειά και στ' αυτοκίνητο
βράδυ και πρωί ψάχνω τρόπους για να ξεχαστώ
Something in the soul is still sensitive
I cry like a child when I’m thinking of you
Hours in the silence, at work and in the car
Evening and morning, i’m looking for ways to forget
A lélekben valami még mindig oly érzékeny
Sírok, mint egy gyermek, mikor rád gondolok
Csendben töltött órák, a munkában és az autóban
Éjjel és nappal keresem a módját, hogy elfelejtselek
Πού είναι η αγάπη που μ' ανέβασε στα σύννεφα
Δώσε μου κάτι τώρα που πέφτω, να σωθώ
πού είναι η αγάπη να μου αποδείξει πριν το τέλος
αν είναι απάτη ή αν είναι κάτι μαγικό
Where is love which brought me to the clouds
Give me something now that i’m falling, to be saved
Where is love to prove me before the end
If it’s illusion or if it’s something magical
Hol van a szerelem, mely a felhõk közé emelt?
Adj valamit most, hogy elbuktam, hogy megments
Hol van a szerelem, hogy bebizonyítsa még a vég elõtt,
hogy ez csak illúzió, vagy valami varázslat?
Μοιάζουν οι ώρες να' ναι αφιλόξενες σα χώρες
όπου δεν βρίσκω το καταφύγιο που ζητώ
μοιάζουν οι ώρες να 'ναι μεγάλες ανηφόρες
σαν να παλεύω έτσι αισθάνομαι και ζω
The hours seem to be inhospitable like countries
Where i don’t find the shelter that i want
The hours seem to be big ascents
Like i’m fighting, i feel and i live like this
Az órák zordnak tûnnek, mint az országok,
ahol nem találok menedéket, melyre szükségem lenne
Az órák hatalmas emelkedõknek tûnnek
Mintha harcolnék, úgy érzek és úgy élek
Κάτι στη ψυχή είναι ακόμα τόσο ευσυγκίνητο
κλαίω σαν παιδί όταν πάω εσένα να σκεφτώ
ώρες στη σιωπή ώρες στη δουλειά και στ' αυτοκίνητο
βράδυ και πρωί ψάχνω τρόπους για να ξεχαστώ
Something in the soul is still sensitive
I cry like a child when I’m thinking of you
Hours in the silence, at work and in the car
Evening and morning, i’m looking for ways to forget
A lélekben valami még mindig oly érzékeny
Sírok, mint egy gyermek, mikor rád gondolok
Csendben töltött órák, a munkában és az autóban
Éjjel és nappal keresem a módját, hogy elfelejtselek
Πού είναι η αγάπη που μ' ανέβασε στα σύννεφα
Δώσε μου κάτι τώρα που πέφτω, να σωθώ
πού είναι η αγάπη να μου αποδείξει πριν το τέλος
αν είναι απάτη ή αν είναι κάτι μαγικό
Where is love which brought me to the clouds
Give me something now that i’m falling, to be saved
Where is love to prove me before the end
If it’s illusion or if it’s something magical
Hol van a szerelem, mely a felhõk közé emelt?
Adj valamit most, hogy elbuktam, hogy megments
Hol van a szerelem, hogy bebizonyítsa még a vég elõtt,
hogy ez csak illúzió vagy valami varázslat?
Készítettem egy újabb fordítást, remélem, elnyeri tetszéseteket.
Picit szabadon kezeltem a szöveget, emiatt elnézést, de így (talán) szebb.
Annyira ismerõs volt a szöveg, úgy éreztem, már olvastam itt, de bárhogy kerestem, nem leltem meg.
Mihálisz Hatzijánnisz / Hatzigiannis / Μιχάλης Χατζηγιάννης Δεν είμαι εδώ για κανένα - Den íme edó ja kanena I am not here for anyone - Nem vagyok itt senkinek
Átvettem ide is - a másik topicból - a nótát, Kriszta!
Mert tényleg kellemes a melódiája (és lehet, hogy eleve ide kellett volna tenned ha a fordítás is érdekel majd...), s mivel az olasz szöveggel úgy se tudnék mit kezdeni, talán elegendõ lesz, ha csak a görög szöveget másolom ide:
Στίχοι: Ηρώ
Μουσική: Gigi d' Alessio
Πρώτη εκτέλεση: Ηρώ & Gigi d' Alessio ( Ντουέτο )
Era settembre ed il sole ci ha visti baciare
con il fiatone correvi giocando con me
un sassolino nell'acqua faceva rumore
il desiderio di stare per sempre con te
Szeptember volt és a nap látott minket csókolózni
Egy rövid sóhaj hagyta el szádat, ahogy szaladtál hozzám játszani
Egy kõ csobbant a vízben
A vágy tart össze minket örökké
Στην αμμουδιά περπατούσαμε
κάθε πρωί
Όνειρα έκανα δίπλα σου
για τη ζωή.
Τώρα είμαι μόνη
κι ο χρόνος κυλάει αργά.
Βγαίνω στους δρόμους
ξορκίζοντας τη μοναξιά.
A fövenyen lépdeltünk
minden reggel
Álmokat szõttem oldaladon
az életrõl.
Most egyedül vagyok
és az idõ lassan tovafolyik.
Kimegyek az utcákra
elûzvén a magányt.
Πες μου πώς;
Η ματιά σου που ήταν σαν φλόγα
που πάγωσε
Πώς;
Τ΄ άγγιγμά σου τις νύχτες στο σώμα μου
πόνος κρυφός
Πες μου πώς;
Σε ρωτάω
Ποιος μου πήρε το όνειρο
κι έφυγε μαζί σου
Ποιος;
Mondd meg, hogyan?
A szemeidben égõ láng,
hogyan fagyott meg?
Hogyan?
Az érintésed éjjelenként a testemen
titkolt fájdalom
Modd, hogy lehet?
Kérdezlek,
Ki ragadta el az álmomat,
és ment, magával víve tégedet?
Ki volt?
ΘΑ Σ΄ ΑΓΑΠΩ
ώσπου ο χρόνος να τελειώσει
και θα΄ μαι εδώ να σ΄ αγκαλιάζω
όταν νυχτώνει
Κοίτα την ώρα που περνάει,
πόσο αλλάζεις
Γίνεσαι ανάμνηση!
SZERETNI FOGLAK,
amíg az idõ véget nem ér
és én itt leszek majd, hogy megöleljelek
amikor besötétedik
Figyeld az idõt, hogy múlik,
mennyit változol!
Emlékké válsz!
Γίνεσαι κρύο και αέρας
που παγώνει
όταν το βλέμμα
στη ματιά σου χαμηλώνει
Γίνεσαι χιόνι
που τα δάχτυλα ματώνει
Γίνεσαι ανάμνηση!
Hideg leszel, és olyan széllé válsz,
mely dermesztõ, és fagyos
mikor a tekintet
a szemedhez hajol/közelít
Hó leszel, azzá válsz,
amely az ujjvégeket össze vérzi
Emlékképpé válsz!
Και μου ζητάς λίγο χρόνο
για να το σκεφτείς
όμως το ξέρω σου τέλειωσε
ό,τι κι αν πεις
Πώς να νικήσω τη σκέψη
που θα σε ζητά
Γκρίζα τα σύννεφα
γκρίζα και η μοναξιά
És majd egy kevéske idõt kérsz,
hogy jól átgondolhasd még
ám, tudom jól, hogy vége számodra,
bármit is mondanál...
Hogy gyõzzem majd a le gondolatot
amely utánad sóvárog?
Szürkék a fellegek
szürke a magány is...
col naso rosso dal freddo era quasi Natale
il nostro amore cresceva ogni giorno di più
era la luce degli occhi ad accendere i cuori
fino all'ecclissi solare che adesso c'è in te
Piros orral a karácsonyi hidegben
A szerelmünk nõttön nõtt napról napra
A szem fényessége bevílágította a szívet
A napfogyatkozásig, és most már benned van
Cosa c'è
Con lo sguardo abbassato non parli e non corri da me
hai bisogno di stare un po' sola lontana perché
Cosa c'è
io lo so
tra un minuto mi lasci da solo non dire di no
Mi a baj?
Lepillantasz, már nem beszélsz és nem szaladsz felém többet
Egyedül szeretnél maradni egy picit... miért?
Mi a baj?
Tudom!
Egy percen bellül elhagysz, ne mond, hogy nem
Amore mio
senza un'addio mi stai lasciando
ma il tuo silenzio sebra dire hai fatto centro
come la neve sciolta al sole stai piangendo è inevitabile
Ma lui chi è
adesso me ne sti parlando
come hai potuto dargli un pezzo del mio mondo
vorrei sparire mentre ti accarezza il vento
sei cattivissima
sei cattivissima
Szerelmem
Köszönés nélkül elmész
De a hallgatásod úgy tûnik azt mondja "igazad volt"
Mint a nap által olvasztott hó, úgy sírsz... ez természetes
De ki is Õ (férfi)?
Most mesélj Róla...
Hogyan tudtad odaadni egy részét a világomnak?
Szeretnék eltûnni, amíg a szél cirógat Téged
Gonosz vagy
Gonosz vagy...
Σαν να ειναι ψέμα / Mintha csak, hazugság lenne...
Δεν περιμένω πια στο σπίτι να γυρίσεις
και μεσ΄την αγκαλιά μου να χαθείς
Δε θα το ξέρω πια ακόμα κι αν αργήσεις
αφού είχες την καρδιά να μ΄αρνηθείς
Nem várom már, hogy visszatérsz a házba,
és hogy újra az ölembe, a karjaim közé veszel.
Nem fogom tudni többé azt sem, ha késel,
mivel visszautasítottad, s megtagadtad a szívemet.
Ότι χωρίσαμε δε λέω σε κανέναν
σαν να μην έγινε σαν να΄ναι ένα ψέμα
ότι χωρίσαμε δε λέω σε κανέναν
σαν να μην έγινε ποτέ σαν να΄ναι ένα ψέμα
Azt, hogy szakítottunk, nem mondom el senkinek se,
mintha meg sem történt volna, mintha csak hazugság lenne...
azt, hogy szakítottunk, nem mondom el senkinek se,
mintha soha sem történt volna meg, mintha csak hazugság lenne...
Παίρνω τηλέφωνο και μου μιλάει μια άλλη
που όμως έχει τη δική σου τη φωνή
τα τυπικά σου θα μου πεις το ξέρω πάλι
κι εγώ θα μείνω κολλημένος στη γραμμή
Telefonért nyúlok, és már valaki más beszél hozzám,
kinek pedig, ugyan olyan - mint a tiéd - a hangja...
kimérten, illõen, mindent újra elismételsz majd, tudom
és én meg odatapadok, s csüggök majd, a telefonvonalon...
Ότι χωρίσαμε δε λέω σε κανέναν
σαν να μην έγινε σαν να΄ναι ένα ψέμα
ότι χωρίσαμε δε λέω σε κανέναν
σαν να μην έγινε ποτέ σαν να΄ναι ένα ψέμα
Azt, hogy szakítottunk, nem mondom el senkinek se,
mintha meg sem történt volna, mintha csak hazugság lenne...
azt, hogy szakítottunk, nem mondom el senkinek se,
mintha soha sem történt volna meg, mintha csak hazugság lenne...
Η αγάπη μου ένα βράδυ (Το τραγούδι του Μάρκου)
Στίχοι: Ρένα Ρίγγα
Μουσική: Βασίλης Καραγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Πέτρος Μπουσουλόπουλος
(Αφιερωμένο στην Ιωάννα Πηλιχού)
Θέλω να σε πάρω αγκαλιά / karjaimba akarlak venni
Να σε γεμίσω με φιλιά / hogy elárasszalak csókkal
Να μη το μάθει άλλος κανείς / és senki más ne tudjon
Συνωμοσία της σιωπής / némasági fogadalmunkról
Η αγάπη μου ένα βράδυ / a szerelmem egy este
Γλυκό φιλί θα γίνει / édes csókká fog válni
Και θα 'ρθει στο σεντόνι σου / és odajön az ágyadhoz
Τίποτα να μη μείνει / hogy semmi mást ne hagyjon
Αν μου φύγεις θα πεθάνω / ha elhagysz, én meghalok
Αν γυρίσεις στα παλιά / ha visszatérsz a múltadhoz
Σε μια τρέλα μου απάνω / én teljesen beleőrülök
Σου το λέω θα πεθάνω / s mondom neked, belehalok
Η αγάπη μου ένα βράδυ / a szerelmem egy este
Γλυκό φιλί θα γίνει / édes csókká fog válni
Και θα 'ρθει στο σεντόνι σου / és odajön az ágyadhoz
Τίποτα να μη μείνει / hogy semmi mást ne hagyjon
- Karesz -
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-11 20:20:08), összesen 1 alkalommal
Κουράστηκα να ζω χωρίς εσένα
Και κάθε βράδυ στο καθρέφτη να κοιτώ
Τα μάτια μου κλαμμένα
Κουράστηκα να θέλω να ξεχάσω
Τη μέρα αυτή που μ' άφησες
Για τελευταία φορά να σ'αγκαλιάσω
Απόψε θα σ'ονειρευτώ
Και θα'σαι όπως θέλω εγώ
Δικιά μου μέχρι το πρωί
Μόνο σ'εμένανε θ'ανήκεις
Απόψε θα σ'ονειρευτώ
Τα χείλη σου θα θυμηθώ
Θα σε κρατάω στα χέρια μου
Ποτέ να μη μου ξαναφύγεις
Κι αν μου τα πήρες όλα εσύ
Κρατάω τα όνειρά μου
Φτιάχνω μια δεύτερη ζωή
Και σ'έχω εδώ κοντά μου
Κουράστηκα να ζω με αναμνήσεις
Και να'μαι τόσο αφελής
Που να πιστεύω πως θα ξαναγυρίσεις
Κουράστηκα να ζω με την αλήθεια
Και να κοιτάζω την καρδιά σου να χτυπά
Για άλλον μες τα στήθια
Belefáradtam, hogy nélküled éljek.
És minden este belenézek a tükörbe
A szemem könnyes.
Belefáradtam, hogy felejteni akarok.
Ezen a napon, amikor elhagytál
Utoljára megölelni
Ma éjjel veled fogok álmodni.
És olyan leszel, amilyennek akarom.
Az enyém reggelig
Csak az enyém leszel.
Ma éjjel veled fogok álmodni.
emlékezni fogok az ajkaidra.
a karomban foglak tartani.
Soha többé ne hagyj el.
És ha mindent elvettek tőlem
ragaszkodom az álmaimhoz.
Második életet építek.
És itt vagy a közelemben
Belefáradtam, hogy emlékekkel éljek.
És olyan naiv vagyok
Hol higgyem, hogy visszajössz?
Belefáradtam, hogy az igazsággal éljek.
És figyeld a szíved dobbanását
Másnak a mellkasában
Nincs beírva úticél.
(ENNEK írja le a fonetikáját valaki, ha tudja...!) 
: 
mintha spanyolul énekelnék..!)
