Στίχοι: Τάσος Βουγιατζής
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Άντζυ Σαμίου
Καμιά απάντηση / Egyetlen választ sem,
δεν πήρα απ' την καρδιά σου εγώ. / egyet sem kaptam a szívedtõl én.
Τι κι αν προσπάθησα, / Bármit is próbáltam meg,
τα λόγια πέφτουν στο κενό. / a szavak belzuhantak az ûrbe.
Η ώρα μία, ζωή καμία. / Egy óra van, de semmi életjel.
Választ semmilyet sem
a szívedtõl nem kaptam én
hiába erõlködtem
a szavak elvesztek a semmiben
egy óra és hiábavaló az életem
Ποιος ξύνει τις πληγές, / Ki az, aki elvakarja, feltépi a sebeket,
καίει δυο ζωές; / Fölégetve két életet?
Αν εσύ δεν είσαι εκείνος / Ha te nem vagy az,
τότε πες μου: / akkor mondd meg nekem:
Ποιος κλέβει τη χαρά, / Ki az, aki ellopja a boldogságunkat,
φεύγει μακριά; / s aki messzire szökik?
Αν εσύ δεν είσαι εκείνος, / Ha nem te vagy az,
τότε πες μου: / akkor mondd meg nekem:
Ποιος; / Ki az???
Ki az aki feltépi a sebeket,
és tönkretesz két életet?
Ha az nem vagy te
akkor mondd meg nekem
hogy, az örömötet ki rabolja el,
s megy vele el messzire?
Κρατάς απόσταση, / Távolságot tartasz,
υπάρχεις, μα δεν είσαι εδώ. / Létezel, de nem vagy itt.
Στο άδειο βλέμμα σου / Az üres tekintetedben
το τέλος είν' οριστικό. / a vég egyértelmû; elkerülhetetlen.
Πληγή το χάδι μες στο σκοτάδι. / Fájó seb már a simogatás, a sötétben.
A távolságot megtartod tõlem
létezel, de nem vagy itt velem
Látom az üres tekintetedben
hogy itt a vége és ez már végleges
beteg seb az ölelés a sötétségben
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: M. Georgiades
Πρώτη εκτέλεση: Δόμνα Κουντούρη
Από μένα λες πως ζεις με αναπνέεις και μπορείς
να νικήσεις τη βροχή να κινήσεις τη γη
Λες πως είμαι η ζωή το κεράκι στη γιορτή
είμαι ήλιος να κοιτάς και φεγγάρι να πας
Τι ωραία να το λες τι ωραία να το θες
τι ωραία όλα αυτά μα τι κάνεις μετά
Τι ωραία να το λες τι ωραία να το θες
είναι τα λόγια σου ουρανός μα η καρδιά σου είναι γκρεμός
Azt mondod, hogy belõlem élsz, belélegzel engem
és képes vagy legyõzni az esõt is, s mozgatni a földet
Azt mondod, hogy én vagyok az élet, a gyertya az ünnepben
én vagyok a nap, hogy láthass és a hold, hogy járni legyél képes
Milyen csodás is, hogy ezt mondod, hogy ezt akarod milyen szép
mindez nagyon jó, de utána mit teszel?
Milyen csodás is, hogy ezt mondod, hogy ezt akarod milyen szép
a szavaid az égbe visznek, de a szíved egy mély szakadék
Δε θα΄μαι εδώ μέσα μου να ζεις
δε θα΄μαι εδω από τα μάτια μου να δεις
δε θα΄μαι εδώ τον κόσμο μου να σπάς
αν έτσι αγαπάς δε θέλω να ΄μαι πια εδώ
Nem leszek itt, hogy bennem élj
nem leszek itt, hogy a szemembõl láthass
nem leszek itt, hogy a világomat összetörhesd
ha így szeretsz, akkor nem akarok itt lenni már
Δεν αρκεί να μ΄αγαπάς να το μιλάς να το ρωτάς
αν δεν νιώθω στο κορμί των χειλιών σου τη γραμμή
από μένα λες πως ζεις πως στα χέρια μου ηρεμείς
μεσ΄τα δυο μου μάτια λες ταξιδεύουν οι εποχές
Τι ωραία να το λες τι ωραία να το θες
τι ωραία όλα αυτά μα τι κάνεις μετά
Τι ωραία να το λες τι ωραία να το θες
είναι τα λόγια σου ουρανός μα η καρδιά σου είναι γκρεμός
Nem elég, hogy azt mondod hogy szeretsz engem és hogy ezt kérdezed
ha nem érzem testemben, hogy szavaid igazak lennének
azt mondod, hogy belõlem élsz s a karjaimban nyugszol meg
két szememben változnak az évszakok, ezt mondod nekem
Milyen csodás is, hogy ezt mondod, hogy ezt akarod milyen szép
mindez nagyon jó, de utána mit teszel?
Milyen csodás is, hogy ezt mondod, hogy ezt akarod milyen szép
a szavaid az égbe visznek, de a szíved az egy szakadék
Δε θα΄μαι εδώ μέσα μου να ζεις
δε θα΄μαι εδω από τα μάτια μου να δεις
δε θα΄μαι εδώ τον κόσμο μου να σπάς
αν έτσι αγαπάς δε θέλω να ΄μαι πια εδώ
Nem leszek itt, hogy bennem élj
nem leszek itt, hogy a szemembõl láthass
nem leszek itt, hogy a világomat összetörhesd
ha így szeretsz, akkor nem akarok itt lenni már
Ο Μενούσης, ο Μπερμπίλης / Felkerekedett Menuszisz, Berbilisz,
κι ο Ρεσούλ-Αγάς, / és Reszul -uraság, legott...
σε κρασοπουλειό πηγαίναν / és betértek egy borozóba,
για να φαν να πιούν. / hogy egyenek, és igyanak egy jót.
O Menúszisz, o Berbílisz
ki o Reszúl-Agasz / Memet agasz sze / szto kraszopul(i)ó pijenan
ja na fan na pjún.
Κει που τρώγαν, / És ahogy ott ettek,
κει που πίναν / amint ott ittak,
και που γλένταγαν, / és mulatoztak, beszélgettek
κάπου πιάσαν τη κουβέντα / egyszerre, szóba hozták
για τις όμορφες. / az szépséges asszonyokat.
Ki pu trógan
ki pu pínan
ki pu glendagan
kapjosz épjasze kuvénda
ja tisz ómorfesz.
- Όμορφη γυναίκα που 'χεις / - Má'n, mily gyönyörûséges a feleséged,
βρε Μενούσ'-Αγά! / hé, kend... Menúsz -uraság!
- Πού την είδες, πού την ξέρεις / - Hö. Hát hun láttad õt? Hunnét is ösmered,
και τη μολογάς; / hogy még így böszélsz is rúla már?
- Ómorfi jinéka pu' hisz,
vre Menúsz aga / Memet aga! - Pu tin idesz? Pu tin kszerisz
ke ti mologasz?
- Χθες την είδα στο πηγάδι / Tegnap láttam õt, a kútnál,
που 'παιρνε νερό / amint épp vizet mert
και της 'δωσα το μαντήλι / és a kendõt néki nyújtám,
και μου το 'πλυνε. / és szépen kimosta nekem.
- Hthesz tin ída szto pigádi
Pu perne nero / ki evgaze neró ke tisz dosza to mandíli / ke tisz zítisza filaki
ke mu to pline / ke mou to' dose.
- Αν την ξέρεις κι αν την είδες, / - Ugyan má'n! Ha ismernéd, és láttad ûtet,
πες μου τι φορεί; / mondsza hát mög, milyen ruhát hordott?
- Ασημένιο μεσοφόρι / - Ezüstös alsószoknyát viselt,
με χρυσό φλουρί. / és arannyal volt toldott...
- An tin kszérisz ki an tin ídesz,
pesz mu, ti forí?
Aszimenjio meszofóri
me hriszó flurí.
Κι ο Μενούσης, / És akkor Menuszisz támolyogva,
μεθυσμένος πάει την έσφαξε. / elborult aggyal, részegen ment, és vérét ontotta.
Το πρωί ξεμεθυσμένος / Másnap reggel, kijózanodva
πάει την έκλαψε. / tettére ráébredve kelt, majd megsiratta.
KiOMenousis,
methizménosz, páji tin észfaksze.
To proí, kszemethizmenosz,
páji tin éklapsze.
Σήκω πάπια μ', / Kelj föl kis kacsám,
σήκω χήνα μ' , / Kelj ludacskám, kelj föl!
σήκω πέρδικα μ'. / Kicsi fogoly madárka,
Σήκω λούσου και χτενίσου / Kelj föl, mosdj meg, fésülködj
κι έμπα στο χορό. / és gyere, állj be a táncba!
- Szíko, pápja m',
szíko, hína m',
szíko pérdika m' /szíko ki alaksze, szíko lúszu, ke hteníszu
ki eba szto horó
Να σε δουν τα παλικάρια / Hadd lássanak a legínyek,
να μαραίνονται. / Hadd hasadjon a szívük, epekedve!
Να σε δω κι εγώ ο καημένος / Hadd lássalak én boldogtalan is meg,
και να χαίρομαι. / Én is, hadd örüljek!
Na sze dún ta palikárja na marénonde / ke na héronte. Na sze dó ki egó o kaiménosz
ke na hérome
-----------------------------------------
Menousis, Mpirmpilis and Memet aga
they were going to the tavern
in order to eat and drink.
While they were eating
while they were drinking
while they were feasting
someone started to talk
about the beautiful women
-How beautiful she's your wife, Memet aga
-Where did you see her?
How do you know her
and why do you talk about her?
I saw her yesterday
at the shaft
and she was getting water
and I asked her a kiss
and she gave it to me. (she kissed me)
Then Menousis who was drunk,
he went and he slaughtered her.
In the morning,
cause he has recovered from drunkenness
he mourned her
-Get up, my duck,
get up, my goose,
get up and change clothes,
to see you the others
and to be glad.
Ezt a dalt, sokszor játszotta a Sirtos együttes is.
A fent említett Irene Papas, számos (Hollywoodban készült) amerikai filmben is szerepelt, mint színésznõ.
Szerintem annyi görög zene es buzuki után, jó lenne egy kis Karthago is!
Vannak magyarok, akik ismerik a görög zenét, de nincsenek görögök, akik a jó magyar zeneket ismernék. Kár...
Strato es Asteri, javitsatok ki!
(Ezek biztos afrikaiak voltak, azert van elefánt is a dalszövegben?!
Vagy magyarok, akik az állatkertben dolgoztak?)
Stratos:Jorgo, szerintem sokan ismerik ezt a gyönyörû, és méltán híres színésznõt (akit eleinte a szinpadról, sok görög drámai szerepben láthatott, és ismert meg a közönség), és ha más filmbõl nem is, a Zorbából biztosan emlékszik rá mindenki... Hisz õ játszotta a gyönyörû özvegyet (akibe a fõszereplõ is szerelmes lesz), és a falu lakói halálra akarják kövezni egy bolond fiú öngyilkossága miatt...
A Karthagó együttes nagy sikereket ért el, és szinte egyik pillanatról a másikra vált a fiatalok kedvencévé, oly annyira gyorsan,
hogy a koncerttermekbe - nem várt -, hatalmas tömeg zsúfolódott... Hanem, az egyik ilyen nagysikerû koncert után, a tömeg (aki a koncert alatt, nagy extázisban ugrált, ünnepelt, tolongott) miután elhagyta a termet (mint egy elefántcsorda) a terem padlóján ott maradt, ott feküdt egy fiú holtan... agyontaposva.
Ez volt az elsõ ilyen eset. És a zenekar tagjait ez nagyon megrázta. Napokig-hetekig nem tudták ezt magukban feldolgozni. Ennek a fiúnak az emlékére íródott ez a dal. Mivel kicsit más stílusban íródott, mint a korábban játszott dalaik, nem is gondoltak arra, hogy ennyire ismertté válik, ennyire iközismert lesz.
Sokszor hallottam (talán figyelmeztetésként, hogy a közönség vigyázzon magára, és egymásra?), amint ezt az elefántcsordás szignót bejátszották a koncert elõtt, vagy után... egy fajta jelkép, szimbólum is lett. Én, legalább is, így emlékezem...
Volt egy fiú és volt egy lány
A fiú elindult az álmok útján
Ήταν ένα αγόρι κι ήταν ένα κορίτσι
Το αγόρι ξεκίνησε στο δρόμο του ονείρου
Volt egy fiú és volt egy lány
A lány még most is várja talán
Ήταν ένα αγόρι κι ήταν ένα κορίτσι
Το κορίτσι ίσως ακόμα περιμένει
Elindult a fiú a fények útján
Elhitte az álmok furcsa hangját
Csalóka színét
Το αγόρι ξεκίνησε στο δρόμο του φωτός
πίστεψε τον παράξενο ήχο των ονείρων
το απατηλό τους χρώμα
De ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még,
Talán eljössz még
Mi várunk rád ha szól a dübörgés.
Μα θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
αν ακούσεις του ελέφαντα το ποδοβολητό
Μα θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
ίσως ξανάρθεις
Θα σε περιμένουμε όταν ακουστεί το ποδοβολητό.
Volt egy fiú s egy forró délután
Eltévedt végleg az élet útján
Ήταν ένα αγόρι κι ένα καυτό απόγευμα
Χάθηκε τελείως στο δρόμο της ζωής
Eltévedt fiú olyan, mint bármelyikünk
Szerette az életét és az álmait
Χαμένο αγόρι σαν οποιονδήποτε από εμάς
αγάπησε τη ζωή του και τα όνειρά του
Elindult õ a fények útján
Elhitte az álmok furcsa hangját
Csalóka színét
Ξεκίνησε στο δρόμο του φωτός
πίστεψε τον παράξενο ήχο των ονείρων
το απατηλό τους χρώμα
De ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még. talán eljössz még
Mi várunk rád, ha szól a dübörgés
Μα θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
αν ακούσεις το ποδοβολητό του ελέφαντα
Μα θα ξανάρθεις, έτσι δεν είναι;
ίσως ξανάρθεις
Θα σε περιμένουμε όταν ακουστεί το ποδοβολητό.
Ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még, talán eljössz még
Mi várunk rád, ha szól a dübörgés
Nagyon jól sikerült fordítás lett ez. Számomra öröm magyar dalokat görögül is olvasni.
A magyar elõadók közül Zorán a kedvencem, Szeretlek címû számával. Ha esetleg idõd engedi és kedved tartja lefordítanád azt is görögre.?
A youtube-on sajnos nem találtam meg a videóklippet, de a www.zoran.hu-n meg lehet hallgatni.
Köszönöm!
Stratos: Pedig, csak a megfelelõ kulcsszavakat kell beírni a keresõbe!
Szeretlek, s nem mondtam el jól sosem
Szeretlek, s úgy tûnt néhanap, hogy nem
Szeretlek másban is
Szeretlek végleg s ártatlanul
Szeretlek annyi szerelmen túl
Σ' αγαπώ, και δεν το' πα ποτέ καλά Σ' αγαπώ, και για λίγες μέρες φάνηκε πως δε σ' αγαπώ
Σ' αγαπώ και σ' άλλα
Σ' αγαπώ οριστικά και αθώα
Σ' αγαπώ μετά από τόσους έρωτες
Szeretlek akkor is, ha mást hiszek
Szeretlek akkor is, ha más szeret
Szeretlek szótlanul
Ahogy a béke hozzám simul
S mikor a reggel a szívembe szúr
Σ' αγαπώ ακόμα κι αν άλλα πιστεύω
Σ' αγαπώ ακόμα κι αν άλλος σ' αγαπά
Σ' αγαπώ χωρίς λόγια
Όπως η ειρήνη κουρνιάζει πλάι μου
Κι όταν το πρωί μου τρυπά την καρδιά
Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Örökös változásban is
Örökös halkulásban is
Örökös távolságban is
Szeretlek, már csak ezt adom, kevés
Szeretlek, s várok rád nagyon, ne késs
Ha másképp nem lehet
Az álmok festenek új mosolyt
Ami néha nekem szólt
Σ' αγαπώ, μόνο αυτό το λίγο σου δίνω πια,
Σ' αγαπώ, και σε περιμένω, μην αργείς
Αν αλλιώς δε γίνεται
Τα όνειρα νέο χαμόγελο ζωγραφίζουν
Που καμιά φορά ήταν για μένα
Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Szeretlek változóban is
Szeretlek halkulóban is
Örökös búcsúzóban is
---------------------
Csak ezt a néhány részt sikerült lefordítanom, lehet hogy nem nagyon jól sikerült...
Sziasztok! Nagyon csodálkozom, hogy ez a szám még nem került fel Despina Vanditól, ezért én most felteszem, ha nem baj!
Stratos:Despinanak rengeteg nótája van, így én nem csodálkozom...
Hiszen mostanában igyekszünk olyan nótákat feltenni, amit (elõbb-vagy utóbb) le is fordítunk... és visszamenõleg is nehéz pótolni a lemaradásunkat, pedig, egyre többen vállalkoznak rá...!
S ha már ilyen ügyesen rátaláltál a dal szövegére, várom a próbálkozásaidat is!!!
Τα χρόνια μου τα παιδικά
Δυο στάλες από χαρά
Που έχουν στεγνώσει
Στα ρούχα πλέον που φορώ
Γίναν λεκέδες δυο
Που μ΄έχουν στοιχειώσει
Oh, a gyermekéveimből már
Két örömkönnycsepp vált
Amik rég felszáradtak
A most viselt ruháimon
Belõlük apró, két folt lett
Amik - engem - gyakran kísértenek
Αγάπη
Δε μου΄δωσε κανείς
Μα ακόμα ελπίζω
Αγάπη
Τι δύσκολο να βρεις
Πάνω που ραγίζω
Szerelemet
Nem adott nékem, senki sem...
Ám, még remélek!
Szerelem...
Mily nehéz rálelni olyanra,
Amibe a szívem is belehasadna!
Αγάπη
Μου υποσχέθηκες
Θεέ μου τι συμβαίνει
Υπάρχει
Ή μ΄ειρωνεύτηκες
Θεέ μου μη σωπαίνεις
Szerelmet
Ígértél nekem
Mi folyik itt? Te jó isten...!
Létezik,
vagy csak gúnyt ûztél velem?
Csak el ne némulj..., Istenem!
Ανθρώπους γύρω μου κοιτώ
Που νιώθουν όπως κι εγώ
Σαν άβουλο πιόνι
Σαν ένα σώμα που υπάρχει απλά
Κινείται μηχανικά
Και επιβιώνει
Nézem az embereket körülöttem
Akik, hasonló módon éreznek
Mint egy gyarló, gyönge bábfigura
Mint egy olyan test, amely úgy, létezik csak,
Gépiesen mozogva, automatikusan
És csak tûr, szenved...
Αγάπη
Δε μου΄δωσε κανείς
Μα ακόμα ελπίζω
Αγάπη
Τι δύσκολο να βρεις
Πάνω που ραγίζω
Szerelemet
Nem adott nékem, senki sem
Ám, még remélek!
Szerelem...
Mily nehéz rálelni olyanra,
Amibe a szívem is belehasadna!
Αγάπη
Μου υποσχέθηκες
Θεέ μου τι συμβαίνει
Υπάρχει
Ή μ΄ειρωνεύτηκες
Θεέ μου μη σωπαίνεις
Szerelmet
Ígértél nekem
Mi folyik itt? Te jó isten...!
Létezik,
vagy csak gúnyt ûztél velem?
Mondj valamit..., Istenem! / x2
A fordításod nekem nagyon tetszik, szerintem semmit nem kell rajta javítani. Gratulálok hozzá!
- Jorgos: Köszönöm, Asteri!
Stratos: Én azért, egy szót javítottam... véletlenül ksaná-t írtál kalá helyett de amúgy nekem is tetszik...! Szerintem visszamenõleg a Tankcsapda számával is meg tudnál bírkózni!
- Jorgos: Ez nehez nekem, Strato!- Majd segítek, csak kezdjed el..!
Στίχοι: Αντώνης Πατραμάνης
Μουσική: Μάριος Τζελαϊδής
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μάης
Υπάρχουν τόσα που θα΄θελα να κάνω
και άλλα τόσα που θέλω να σου πω
είσαι ο λόγος που θέλω να πετύχω
ο λόγος που έχω για να υπάρχω και να ζω
Είναι η ομορφιά σου η γλυκιά ματιά σου
το χαμόγελό σου που με συναρπάζει
Είναι αυτό το νάζι που τόσο σου ταιριάζει
αγάπη μου μεγάλη και παντοτινή
Annyi minden létezik, amit meg szeretnék tenni
és annyi más dolog, amit neked el akarok mondani
te vagy az, akit meg akarok kapni
az akiért létezem és az akiért szeretnék élni
A kedves pillantásod és a szépséged
a mosolyod, ami magával ragad engem
Ez a kacérság az, ami jól áll neked
örökké tartó, nagy szerelmem
Έχω τρελαθεί μαζί σου στο λέω ειλικρινά
έλα καρδιά μου να πετάξουμε σε μέρη μακρινά
είσαι ό΄τι πιο τέλειο είχα ονειρευτεί
αλήθεια τόσο όμορφη δεν σ΄είχα φανταστεί
Megõrülök érted, õszintén mondom neked
jöjj kedvesem, hogy elrepüljünk egy távoli helyre
tökéletesebb vagy mindannál, amit megálmodtam rólad
valójában olyan szép,hogy elképzelni sem tudtam volna
Υπάρχουν τόσα που θα΄θελα ν΄ακούσω
και άλλα τόσα που ελπίζω να συμβούν
το φεγγάρι θα΄θελα να σου χαρίσω
όλα τα άστρα μονομιάς να τρελαθούν
Είναι ο έρωτάς σου που πάει να με τρελάνει
το φλογερό κορμί σου πάει να με πεθάνει
Το έξυπνο μυαλό σου η γλυκιά μορφή σου
αυτή η ζεστή αγκαλιά το τέλειο φιλί σου
Annyi minden létezik, amit hallani szeretnék
és annyi más dolog, ami remélem, hogy megtörténik egyszer
szeretném neked adni a holdat
s az összes csillag egybõl belebolondulna
A szerelmed az, ami az õrületbe kerget
a lángoló tested halálra gyötör engem
Az okos fejecskéd s az édes alakod
ez a forró ölelés és a tökéletes csókod
Itt van még egy szám ami nagyon tetszik:
Iro: Αγαπη μου / Szerelmem
Stratos: Elhisszük Annita, hogy tetszik, csakhogy már foglalkoztunk a fórumon ezzel a dallal és a szöveggel:
https://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?p=58138#58138
( A Tartalomjegyzéket is igyekeztem frissíteni a 100. oldalig!!! )
Így, ha megengeded, egy másik Iro dalt, és a szövegét másolnám fel ide az általad felrakott helyébe...!
Στίχοι: Ηρώ
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ηρώ
Στους δρόμους που περπάτησα
προχθές αργά το βράδυ
και η φωνή σου μου τρυπούσε το μυαλό
Σταμάτησα για μια στιγμή,
κάθισα στο παγκάκι
Στη στάχτη του τσιγάρου μου,
γεννήθηκες ξανά
Amint jártam az utcákat
tegnap elõtt, késõ éjjel
s a hangod az agyamat szúrkálta...
Meg kellett torpannom egy percre,
egy padra ültem le
És a cigarettám hamvaiból,
újra születtél...
Θυμάμαι
τον τρόπο που μου έσφιγγες το χέρι
Θυμάμαι
Ξημέρωνε και ήταν καλοκαίρι
Μα πριν ακόμα το σκεφτώ
Η αλήθεια είναι εδώ
Emlékszem a módra,
ahogyan a kezemet szorongattad
Emlékszem,
Hajnalodott épp, és nyár volt még...
Ám, mielõtt még bele lovalnám magam,
A való igazság - sajnos -, itten van...!
Τώρα θα΄μαι μόνη μου
Ezentúl, egymagam leszek...
Θα κοιμάμαι μόνη μου
Θα πονάω μόνη μου
Οι αναμνήσεις μακρινές
Οι ώρες μου ατέλειωτες
Ακόμα σ΄αγαπώ
Ezentúl, majd egyedül alszom,
Bánkódni is egymagam fogok
Az emlékek egyre távolodnak
Az óráim a végtelenbe nyúlnak
S még, annyira szeretlek!
Το βράδυ εκείνο αγκαλιά
μετρούσαμε τ΄αστέρια
Και λέγαμε
θα φτιάξουμε τον κόσμο απ΄την αρχή
Χωρούσε η αγάπη μας
μέσα στα δυο μας χέρια
Τώρα με κόβει σαν γυαλί....
Azon az éjen, egymás ölében,
számolgattuk a csillagokat
És azon merengtünk,
hogy a világot újrateremtjük
Szerelmünket megosztva,
jól, a kezeink közé szorítva...
Ám ez most, mint éles üveg, engem úgy hasogat...
Πως φτάσαμε ως εδώ
δε θέλω να πιστέψω.
Πως φτάσαμε ως εδώ
πως πέσαμε έτσι έξω.
Αντίο να σου πω
τρομάζω και φοβάμαι.
Χωρίς εσένα εγώ,
δε θέλω να κοιμάμαι.
Hogyan értünk el idáig?
Nem akarom elhinni!
Hogyan jutottunk el idáig?
Hogyan tudtuk ezt így, idág vinni?
Megrémít, hogy azt mondjam; Isten veled!
Félek ettől, és megijedek!
És én, nélküled,
nem akarok aludni sem..!
Δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Από τον κόσμο θα εξαφανιστώ.
Μας δένουνε πολλά και πώς να σε ξεχάσω.
Δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Τα βράδια μου μακριά σου τα μισώ.
Το αύριο που θα ‘ρθει δεν αντέχω να το δω.
Δε θέλω να σε χάσω,
δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok!
Eltűnök majd ebből a világból, ha ki nem futok
Sok minden összeköt minket, emiatt, felejteni sem tudok!
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok!
Gyűlölöm távol tölteni tőled az estéket...
Elviselhetetlen lenne meglátni a következő napot
Nem akarlak elveszíteni téged!
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok...
Πως φτάσαμε ως εδώ
εμείς να μη μιλάμε.
Πως φτάσαμε ως εδώ
δυο ξένοι να γυρνάμε.
Χωρίς εσένα εγώ,
δε θέλω να υπάρχω.
Ποια ζωή μπορώ
χωρίς εσένα να ‘χω.
Hogyan jutottunk el idáig,
hogy ketten, ne tudjunk szóba állni...?!
Idáig, hogyan érhettünk el mára,
Hogy egymásnak - mint két idegen-, úgy fordítunk hátat?
Nélküled én,
Nem akarok létezni
Milyen életet tudnék,
nélküled élni?
Δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Από τον κόσμο θα εξαφανιστώ.
Μας δένουνε πολλά και πώς να σε ξεχάσω.
Δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Τα βράδια μου μακριά σου τα μισώ.
Το αύριο που θα ‘ρθει δεν αντέχω να το δω.
Δε θέλω να σε χάσω,
δε θέλω να σε χάσω, θα χαθώ.
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok!
Eltűnök majd ebből a világból, ha ki nem futok
Sok minden összeköt minket, emiatt, felejteni sem tudok!
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok!
Gyűlölöm távol tölteni tőled az estéket...
Elviselhetetlen lenne meglátni a következő napot
Nem akarlak elveszíteni téged!
Nem akarlak elveszíteni, abba én belepusztulok...
Stratos: Ismét csak HÁLÁS KÖSZÖNET Asetrinek a fordításért!
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Δέσποινα Ολυμπίου
Αν ήσουν εδώ θα ξυπνούσαμε μαζί
και θα πίναμε καφέ απ' το ίδιο φλιτζάνι
αν ήσουν εδώ δεν θα λέγαμε πολλά
μα θα ζούσαμε αγκαλιά και αυτό μου φτάνει..
Ha itt lennél, együtt ébrednénk
és ugyanabból a csészébõl innánk a kávét
ha itt lennél, sokat nem beszélnénk
de egymás karjában élnénk és ez nekem elég...
Τώρα αυτό το σπίτι είναι ένα τίποτα,
ένα άδειο τίποτα που μέσα του ζω,
και η ζωή μου πάντα ένα τίποτα,
όμως θ' άλλαζα ζωή αν ήσουν εδώ να σ' αγαπώ..
Most ez a ház egy semmi,
egy hiábavaló üresség, amiben benne élek,
és az életem még mindig egy semmi,
de válthatnék életet, ha itt lennél, hogy szeresselek...
Αν ήσουν εδώ θα γυρνούσα απ' τη δουλειά
και θα βλέπαμε αγκαλιά την ίδια ταινία,
αν ήσουν εδώ θα ξαπλώναμε μαζί,
και θα βλέπαμε αγκαλιά την ίδια ευτυχία..
Ha itt lennél, a munkából hazatérnék
és összeölelkezve ugyanazt a filmet megnéznénk
ha itt lennél, együtt feküdnénk
és egymás karjában ugyanazt a boldogságot éreznénk
Τώρα αυτό το σπίτι είναι ένα τίποτα,
ένα άδειο τίποτα που μέσα του ζω,
και η ζωή μου πάντα ένα τίποτα,
όμως θ' άλλαζα ζωή αν ήσουν εδώ να σ' αγαπώ...
Most ez a ház egy semmi,
egy hiábavaló üresség, amiben benne élek,
és az életem még mindig egy semmi,
de válthatnék életet, ha itt lennél, hogy szeresselek...
Szia Stratos!
Nem érzem magam elég jónak a dalfordításhoz, ezért inkább rátok bízom!
Stratos:Nem-nem! Bennünk akkor ne bízz!
Küldjed csak el akkor,
privátban (mint már egyre többen teszik ) a nyersfordításaidat, különben nem fogunk foglalkozni a kéréseiddel!!!
Sziasztok!
Nos, jónak én sem érzem magam a dalfordításhoz, viszont most még pluszban meg is toldom egy adag vakmerõséggel, hogy a görögül jól tudók õszinte derültségére közzé tegyem azt a katyvaszt, amit fordítás címén mûveltem Emirlis egy újonnan talált dalával.
De megsúgom, hogy ilyenkor minden bizodalmam a mi Kedves és Fáradhatatlan Stratos Mesterünkbe helyezem. Most pedig különösen, mert nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, hogy ez a dal tetszeni fog Neki. Úgyhogy Drága Strato, ajánlom szeretettel Neked, ha még nem ismernéd.
Stratos:Nagyon-nagyon tetszik a fordításod!! És a nóta is! Köszönöm!
(Mégha a gonoszságának a valódi okára nem is jöttél rá...
...és ha néha - itt-ott -, el is szárnyalt a fantáziád... Ám, PONTOSAN EZÉRT tetszett igazán a "vakmerõ" mûved!!! Tényleg jóóót derültem!
A magzatvíz, teljesen letaglózott!!!
( Nem csak egyszerûen a rozsdás csapvízre gyanakszik??? )
...És ezért kell az ilyet, férfi aggyal, ÚJRA átgondolni!!! )
Mert a fiatalember, már nagyon szeretne "prücskölni"!!!
Ugyanis, az "αν πηδούσα που και που" - szlengben, szerintem arra utal; "ha néha-néha lefeküdhetnék/szexelhetnék valakivel"...
Nem mondom, az "ide-oda csapódás" se rossz, de inkább a "fickándozás" lehetne a megfelelõje, a talán szó szerinti; "megugranék vkit" kifejezésnek...
És akkor, már meg is érthetjük a kérdõjelekkel ellátott sort is:
- Mit is csinálhat a tenyere ilyenkor (lefekvés elõtt?), egy magányos fiatalembernek...? Természetesen: "viszket, de nagyon...!" - gondolom én (szinte harap?).
De hát, én is csak találgatok. Rájöttem, hogy már én se tudok jobban görögül mint Ti... (lehet, hogy sokszor én is csak túl dimenzionálom a dolgokat?) Ám, határozott fejlõdést látok a sorok összecsengetésében! Még egyszer: GRATULA!
Azért, csak odacsempészem a magam GYATRA, nyers-változatát a jobb félreérthetõség miatt...
Με τα ρούχα μου μαλώνω και φωνάζω σαν τρελός / Már a gönceimet tépem ordítva; egy õrült kiabál úgy,
επικίνδυνος για φόνο είμαι λεν και μανιακός / veszélyes gyilkos vagyok - mondják -, meg hogy mániákus
Όποιος μου μιλάει το βρίζω για καυγά ζητάω αφορμή / Üvöltök arra, aki hozzám szól, s az alkalmat a veszekedésre, csak lesem!
μη μου λέτε καλημέρα σε κάλο δεν θα σας βγει / Ne szóljatok hozzám: -"Jó napot!"- az, számotokra semmi jóra nem vezet...!
Magamból kivetkõzve veszekszem és ordítok, mint ki megzavarodott,
azt mondják, mint egy gyilkos, mint egy mániákus, olyan veszélyes vagyok.
Azt állítják azt lesem, mikor káromkodhatok vagy kötözködhetek,
- hát akkor akár ne is köszönjetek, legalább attól sem nõ tyúkszemetek.
Είν' τα νεύρα μου σμπαράλια και το μάτι μου θολό / Az idegeim cafatokban és zavaros a szemem,
μα δεν ήμουν έτσι πάντα κάτι με έφερε ως εδώ / nem voltam ezzel mindig így, de valami idáig vetett
Ηχορύπανση να φταίει έχει κάτι το νερό /A zajártalom tehet róla? Vagy van valami a csapvízben ?
μήπως είναι και τα νεύρα θέμα κληρονομικού / Netán, az idegeim is lehetnek, örökletesen?
Az idegeim cafatokban és a szemem zavaros,
nem voltam mindig ilyen, de most valamitõl torkig vagyok.
Lehet, hogy zajártalom ért a magzatvízben, /
vagy tán ezt az ideg-dolgot úgy örököltem.
Τίποτα απ' αυτά δεν είναι η αιτία του κακού / Ennek a bajnak - ezek közül -, egyik se lehet oka,
δε θα είχα γίνει έτσι αν πηδούσα που και που / Nem is volna semmi bajom, ha prücskölhetnék hébe-hóba!
Persze, ezek közül semmi nem lehet ok a gonoszságra,
nem lettem volna én sem ilyen, ha nem csapódom ide-oda.
Όλο λες πως θέλεις χρόνο κι όλο το καθυστερείς / Folyton idõt kérsz, és aztán mindig csak húzod-halogatod
πως αισθάνομαι για σένα θέλεις να σιγουρευτείς / Szeretnél biztosra menni abban, hogy mit érzek irántad, oh!
μάτια μου σε ικετεύω δεν αντέχω άλλο πια / Szemem fénye, könyörgöm, nem bírom már tovább,
ας αφήσουμε τα λόγια και τα προκαταρτικά / hagyjuk hát, a fenébe tervezgetést, a sok dumát...
Folyton azt mondod neked idõ kell, s folyton késel,
úgy érzem, folyton bizonyítást vársz el tõlem.
Szemem fénye, könyörgöm neked, nem bírom már tovább,
hagyjuk végre a szavakat, kössünk megállapodást.
Η παλάμη μου με τρώει λίγο πριν να κοιμηθώ / Úgy viszket a tenyerem,(?) mielõtt elalszom,
μα δεν ήμουν έτσι πάντα κάτι με έφερε ως εδώ / nem voltam ezzel mindig így, de valami idáig hozott
Ηχορύπανση να φταίει έχει κάτι το νερό /A zajártalom tehet róla? Vagy van valami a csapvízben ?
μήπως είναι και τα νεύρα θέμα κληρονομικού / Netán, az idegeim is lehetnek, örökletesen?
Úgy viszket a tenyerem,(?) mielõtt elalszom,
nem voltam mindig ilyen, de most valamitõl torkig vagyok.
Lehet, hogy zajártalom ért a magzatvízben,
vagy tán ezt az ideg-dolgot úgy örököltem.
Τίποτα απ' αυτά δεν είναι η αιτία του κακού / Ennek a bajnak - ezek közül -, egyik se lehet oka,
δε θα είχα γίνει έτσι αν πηδούσα που και που / Nem is volna semmi bajom, ha prücskölhetnék hébe-hóba!
Persze ezek közül semmi nem lehet a gonoszság oka,
nem lettem volna én sem ilyen, ha nem csapódom ide-oda.[youtube][/youtube]
Στίχοι: Νεκτάριος
Μουσική: Αλέξανδρος
Πρώτη εκτέλεση: Λένα Παπαδοπούλου
Έφυγες και είμαι μόνη και η μέρα δεν περνά
Έφυγες και είμαι πάλι καθισμένη στα σκαλιά
Να κοιτάζω μοναχή μου το φεγγάρι εκεί ψηλά
του ανοίγω την καρδιά μου και του λέω δυνατά
Elmentél, és egymagam vagyok, a nap meg, mintha sehogysem múlna...
Elmentél, s én itt maradtam, a lépcsõkön üldögélek újra,
Hogy egyedül nézzek a holdra fel, oda a magasba...
kitárom neki a szívemet, és felé kiáltom hangosan
Πως σαν γυαλί με έκοψες κι όλα μου τα πέταξες
όνειρα που κάναμε για μας
Σαν γυαλί με χάραξες κι όταν σου είπα άλλαξες
κλείδωσες την άδεια σου καρδιά
Hogy: mint az üveget, úgy vágtál szét engem, és eldobtál
mindent, az összes álmot, amit együtt szõttünk; magunknak. Az ám!
Úgy hasítottál engem, mint az üveget, és amikor szóltam, hogy megváltoztál;
elrohantál, hogy az üres szívedet gyorsan kulcsra zárd...!
Και ζητάω απ' το φεγγάρι να κοιτάξει από ψηλά
να σου πει ότι δε σβήνει μια αγάπη έτσι απλά
και του λέω να σε πάρει να σε φέρει πάλι εδώ
να σου πει πως σε λατρεύω να σου πει πως σ' αγαπώ
Ποσό σ' αγαπώ
És most a holdtól kérem, hogy a magasból nézzen le
és mondja el neked, hogy egy szerelem nem szûnik ilyen egyszerûen meg!
És azt is kívánom, hogy ragadjon meg téged, és ide vissza vezessen,
és mondja el neked, hogy mennyire imádlak, és hogy szeretlek...
Óh, hogy én mennyire szeretlek!
Έφυγες και είμαι μόνη και ...
Elmentél, és egymagam vagyok.../ Elõlrõl újra!
Στίχοι: Χριστόφορος Μπαλαμπανίδης
Μουσική: Μιχάλης Εμιρλής
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Πάλι θ' αφεθώ σ' άγνωστα χέρια
έστω λίγο, για να ξεχαστώ
Πάλι θα ζητώ ένα κορμί για να κρυφτώ
απ' τις αναμνήσεις να σωθώ.
Újra átengedem magam, más, idegen kezek közé,
csak hogy, elfeledkezhessek mindenrõl egy kissé...
Újra megkérem valakinek a testét, hadd rejtõzhessek el,
s az emlékeim elõl, hadd meneküljek el...!
Refren:
Πάλι θα ξημερωθώ με κάποια που σου μοιάζει
κι ας το ξέρω θα με βρει πιο μόνο το πρωί
Νιώθω πως το σώμα σου ακόμα μ' αγκαλιάζει
κι έχω την εικόνα σου να με ακολουθεί.
Újra virrasztani fogok majd, valakivel, aki reád hasonlít!
Akkor is, ha jól tudom, hogy reggelre még magányosabb leszek...
Még mindig úgy érzem, hogy a tested ölel, és magához szorít,
és mindig lebeg Rólad, magam elõtt egy kép, ami követ engem...
Λέω σε τιμωρώ, μα είναι ψέμα
Δεν μπορώ στιγμή να σ' αρνηθώ
Τι κι αν προσπαθώ απ' την αλήθεια να κρυφτώ
ό,τι και να κάνω είσαι εδώ.
Úgy teszek, mintha büntetni akarnálak, pedig ez hazugság
Mert egy pillanatra sem tudlak elhagyni, elfeledni!
Bármit is próbálok tenni, hogy elrejtõzzek az elõl, ami az igazság,
Te mindig itt vagy. Bármit is kívánnék tenni!
Refren: Πάλι θα ξημερωθώ με κάποια....
Újra virrasztani fogok majd, valakivel...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-28 00:46:17), összesen 7 alkalommal
Köszönöm Jorgos a Zorán dal fordítását. Remélem sikerül még lefordítani azt az egy verszakot is valakinek.
Én még nem merek belefogni a dalfordításokba, elõször is szerintem szereznem kellene egy szótárt.
Remélem nektek is tetszik ez a szám!
Stratos:Nem kell ide a kishitûség...!
Nosza, tessék beszerezni egy szótárt! S amíg meg nincs, tessék használni a netes elérhetõségeket:
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Ευριδίκη
Ναι, ναι ειμ΄ εγώ που όταν πονάς
Διώχνω μακριά τα σκοτάδια
Ναι, ναι ειμ΄ εγώ που όταν γελάς
Σε πλημμυρίζω με χάδια
Igen, én vagyok az, aki ha bánat tör rád,
Messzire ûzi el a sötétséget!
Igen, én vagyok az, aki ha nevetés jön rád,
Elhalmoz a símogatásaival téged!
Μη, μη με κοιτάς αίμα κυλάει
Απ΄ τα μάτια που σου΄ χω χαρίσει
Μη, μη με ρωτάς ξέρεις τι φταίει
Και δεν υπάρχει άλλη λύση
Ne! Ne nézz rám, mert vér csorog a
Szemekbõl, amit néked ajándékba hoztam itt
Ne! Ne kérdezz semmit, úgyis tudod, mi okozza
És nincs a világon más megoldás - nem létezik!
Μη, μη μ΄ ακουμπάς σκόνη θα βρεις
Σε κάθε γωνιά του κορμιού μου
Αγάπη για δύο στο φτηνό πανδοχείο
Του βασανισμένου μυαλού μου
Ne! Ne érj hozzám, csak port találsz
Testem minden sarkán, pontján, porcikájában
S a Szerelem, két felé törve, szegény, agyongyötört
agyvelõm, olcsó vendégfogadójában
Μη, μη μου μιλάς όλο ζητάς
Κι όσο ζητάς εγώ δίνω
Ναι το ΄πα ξανά μ΄ αυτή τη φορά
Στ΄ αλήθεια σ΄ αφήνω
Ne! Ne szólj hozzám, csak követelõzõl állandóan,
S ameddig csak kérsz tõlem, én mindig adok...!
Igen! Újra kimondtam, de ez alkalommal
Komolyan, s igazán elhagylak.
Πόσο λίγο με ξέρεις
Milyen kevéssé ismersz!
Ναι, ναι ειμ΄ εγώ που όταν πονάς
Διώχνω μακριά τα σκοτάδια
Ναι, ναι ειμ΄ εγώ που όταν γελάς
Σε πλημμυρίζω με χάδια
Igen, én vagyok az, aki ha bánat tör rád,
Messzire ûzi el a sötétséget!
Igen, én vagyok az, aki ha nevetés jön rád,
Elhalmoz a símogatásaival téged!
Μη, μη με κοιτάς αίμα κυλάει
Απ΄ τα μάτια που σου΄ χω χαρίσει
Μη, μη με ρωτάς ξέρεις τι φταίει
Και δεν υπάρχει άλλη λύση
Ne! Ne nézz rám, mert vér csorog a
Szemekbõl, amit néked ajándékba hoztam itt
Ne! Ne kérdezz semmit, úgyis tudod, mi okozza
És nincs a világon más megoldás - nem létezik!
Μα δε θα κρυφτώ, απόψε θα βγω
Σαν ήλιος τη νύχτα να διώξω
Και μετά τη βροχή θα βγω το πρωί
Σαν τρελό ουράνιο τόξο
De nem fogok elrejtõzni, máma neki vágok én,
Hogy mint a Nap, úgy ûzzem el az éjt!
Aztán, reggel elõjövök, a vihar után elõállván
Mint egy hatalmas, õrült szivárvány!
Ναι, ναι σ΄ αγαπώ μα δε μπορώ
ʼλλο κοντά σου να μείνω
Ναι το ΄πα ξανά μ΄ αυτή τη φορά
Στ΄ αλήθεια σ΄ αφήνω
Igen. Szeretlek, de nem bírok
tovább a közeledben maradni!
Igen! Újra kimondtam, de itt, most
Komolyan, s igazán el foglak hagyni!
Nincs beírva úticél.
S ha már ilyen ügyesen rátaláltál a dal szövegére, várom a próbálkozásaidat is!!! 
véletlenül ksaná-t írtál kalá helyett
Válasz a #78600. hsz-ra
