Egy ismerősöm kért meg arra, hogy idővel próbáljam meg lefordítani az alábbi gyönyörű nótát:
Ο στιχουργός του κομματιού Φίλιππος Γράψας αποκάλυψε σε συνέντευξη που είχε παραχωρήσει στο SeLeo.gr όλη την ιστορία που κρύβεται πίσω από το τραγούδι.
“Στα Λαδάδικα, περιγράφω μια συγκεκριμένη περιοχή, σε μια συγκεκριμένη περίοδο. Στο ισόγειο, τα μαγαζιά πουλούσαν λάδια, εδώδιμα αποικιακά κ.λ.π. Στον επάνω όροφο, τα σπίτια πουλούσαν έρωτα. Οι πελάτες ντόπιοι και ξένοι, αγόραζαν ό,τι ήθελαν. Εξαιρετικά ενδιαφέρον θέμα για στίχο. Αποδείχτηκε με τη μουσική του Μάριου Τόκα και εξαιρετικά αγαπημένο τραγούδι. Δεν χρειάζεται να έχει κανείς εμπειρία, τη στιγμή που έχουν γραφτεί κι έχουν ακουστεί τόσα πολλά για τα Λαδάδικα."
A dal szövegírója Filippos Grapsas bevallotta egy interjúban, hogy egy egész történet húzódik meg a dal sorai mögött...
"A Ladadikában egy adott helyszínen, egy adott időszakot írok körül.
Azokban az időkben, ott a Ladaikán, az üzletek földszintjén főleg olajat és különféle élelmiszereket, stb. értékesítettek. Ám, feljebb, a házak felső szintjein, a szerelmet árulták. A vevők, a helyi és külföldi férfiak, mindent megvásárolhattak, amit csak akartak. Felettébb érdekes téma a versnek, dalnak. Marios Tokas zenéjével rendkívül kedvenc dallá vált. Nincs szükség sok magyarázatra, hiszen már oly sokat írtak, és olyan sokat hallattak már a "Ladadiká-ról."
Τα λαδάδικα / Ta ladadika / Az olaj bazárok Δημήτρης Μητροπάνος
Στίχοι: Φίλιππος Γράψας
Μουσική: Μάριος Τόκας
Σε συζητάν δίχως γιατί και όχι άδικα
όπως κοιμάσαι στα στενά παλιά λαδάδικα
έγινες φήμη και γι' αυτό δε φυλακίζεσαι
ζεις στο σκοτάδι παστρικά μα δεν ορκίζεσαι
Rólad beszélnek minden ok nélkül, de sosem hiábavalóan
Ahogy aludni térsz, az öreg "Ladadika" szűk sikátoraiban,
Hírneved lett, és börtönbe csak emiatt nem kerülsz
Kiglancolva élsz a sötétben, de nem ígérgetsz, nem esküdsz
Λάμπεις στα κόκκινα σατέν που σε τυλίγουνε
άσπροι και σέρτικοι καπνοί σε καταπίνουνε
σε καλντερίμια ξενυχτάς υγρά λιθόστρωτα
στου πληρωμένου παραδείσου την αυλόπορτα
Ragyogsz a piros szaténban, amit köréd tekernek
Fehérek és tömények a füstök, amik téged elnyelnek
Virrasztasz a macskaköveken, a nedves utcák kövezetén
A megfizetett paradicsomkert kapujának tövén
Τόσα δίνω πόσα θες
στα λαδάδικα πουλάν αυτό που θες
κάθε κάμαρα κελί
με βαριά παλικαρίσια αναπνοή
Ennyit adok! Miből, mennyit kérnél?
A "Ladadiká"-nál kínálják a portékát, amit csak szeretnél
Minden hálószoba cella, egy-egy kalitka…
Bennük férfiak lihegő, nehéz sóhaja...
Μύριες χαμένες μοναξιές με σένα σμίγανε
φεύγαν καράβια μα πριν φύγουν σου σφυρίζανε
πόσα παιδιά ήρθαν να βρουν το αντριλίκι τους
και σου ακουμπήσανε δειλά το χαρτζιλίκι τους
Számtalan elveszett magány, vegyül össze veled
Hajók indultak, de mielőtt elmentek; füttyentettek neked
Hány ifjú gyermek jött, hogy elveszítsék szüzességüket?
És odaérintették hozzád, félénken a zsebpénzüket
Τόσα δίνω πόσα θες
στα λαδάδικα πουλάν αυτό που θες
κάθε κάμαρα κελί
με βαριά παλικαρίσια αναπνοή
Ennyit adok! Miből, mennyit kérnél?
A "Ladadiká"-nál kínálják a portékát, amit csak szeretnél
Minden hálószoba cella, egy-egy kalitka…
Bennük férfiak lihegő, nehéz sóhaja...
Τόσα δίνω πόσα θες
στα λαδάδικα πουλάν αυτό που θες
κάθε κάμαρα κελί
με βαριά παλικαρίσια αναπνοή
Ennyit adok! Miből, mennyit kérnél?
A "Ladadiká"-nál kínálják a portékát, amit csak szeretnél
Minden hálószoba cella, egy-egy kalitka…
Bennük férfiak lihegő, nehéz sóhaja...
Τα λαδάδικα - Ta ladadika
Írta: Τόκας Μάριος/ Γράψας Φίλιππος
Először bemutatta: Δημήτρης Μητροπάνος 1994-ben
Köszönjük a videót Sárkány Bianka-nak! Ta ladadika - történelmi kerület Szaloniki kikötője közelében, amely évszázadokon keresztül kereskedelmi központ volt. Nevét az olajboltokról kapta. Később szórakoztatónegyeddé alakult, számtalan bárral, éjszakai klubbal, étteremmel, és persze bordélyházzal. A dal egy örömlányhoz szól.
“Kérdések és ítélkezés nélkül beszélnek rólad, ahogy a keskeny, öreg ladadika-ban alszol, csak rossz híred miatt nem vagy börtönben. Csinosan, de fogadalmak nélkül élsz a sötétben. Ragyogsz a vörös szaténban, elnyel a fehér nehéz füst, a sikátorok nedves kövezetén virrasztasz, a fizetős mennyország kapujában. Fizetek, amennyit csak kérsz, hiszen a ladadika-ban azt árulják, amire vágysz. Minden szoba egy cella, tele a férfiasság erős lehelletével. A hajók elmentek, de előtte dudáltak neked. Hány gyerek lelte meg nálad a férfiasságát, mielőtt lerakta a neked a zsebpénzét.”
Legutóbb Stratos szerkesztette (2020-10-17 15:05:27), összesen 6 alkalommal
Kíváncsi vagyok, vajon csukott szemmel, felismerik e a hallgatók azt, hogy épp melyik - a fórumon is fellelhető - énekest, előadót parodizálja ez a jó torkú énekes!
Γιάννης Χατζόπουλος /
Παραγωγή / Ενορχήστρωση - Βασίλης Χατζόπουλος
Στίχοι/Μουσική - Dalszöveg/Zene : Λευτέρης Κιντάτος / Lefteris Kintatos
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó : Κωνσταντίνος Αργυρός / Konstantinos Argiros
Μη με ρωτάς, γιατί δεν ξέρω
νιώθω πολλά και θα σ’ τα πω
σιγά σιγά με το καιρό
Ne kérdezz engem, mert nem tudom
Sok mindent érzek, és majd el is mondom
Idővel, lassan-lassan…
Όσα νιώθω για σένα μη με ρωτάς
αν αυτό είναι τρέλα ή έρωτας
θέλω μόνο στα μάτια να με κοιτάς
και να χάνομαι
Hogy mit érzek irántad? Ne kérdezd tőlem!
Hogy ez őrület-e, vagy szerelem?
Csupán azt szeretném, hogy a szemeimbe nézz,
És még azt, hogy elvesszek...
Στα αστέρια πάμε, άνοιξε τα φτερά σου πετάμε
τι συμβαίνει κακώς που ρωτάμε, είμαστε εγώ κι εσύ προχωράμε μαζί
αφού στην γη δεν πατάμε, κράτησε μου το χέρι και πάμε
εγώ δίπλα σου θα 'μαι όσο θα 'σαι κι εσύ /*2
A csillagokba megyünk, tárd ki a szárnyaidat, repülünk!
Rossz, hogy ha megkérded; mi a baj? Itt vagyunk, haladunk, én meg te; együtt
Hiszen a lábunk, nem éri a földet! Fogd a kezem, és menjünk!
Én melletted leszek, amíg, te is velem..! / *2
Μη με ρωτάς, ξέρεις πως νιώθω
κάθε στιγμή κάθε λεπτό
θέλω μαζί σου να το ζω
Ne kérdezz, mert tudod, miképpen érzek;
Minden pillanatot, minden percet
Veled akarok megélni!
Όσα νιώθω για σένα μη με ρωτάς
αν αυτό είναι τρέλα ή έρωτας
θέλω μόνο στα μάτια να με κοιτάς
και να χάνομαι
Hogy mit érzek irántad? Ne kérdezd tőlem!
Hogy ez őrület-e, vagy szerelem?
Csupán azt szeretném, hogy a szemeimbe nézz,
És még azt, hogy elvesszek...
Στα αστέρια πάμε, άνοιξε τα φτερά σου πετάμε
τι συμβαίνει κακώς που ρωτάμε, είμαστε εγώ κι εσύ προχωράμε μαζί
αφού στην γη δεν πατάμε, κράτησε μου το χέρι και πάμε
εγώ δίπλα σου θα 'μαι όσο θα 'σαι κι εσύ
A csillagokba megyünk, tárd ki a szárnyaidat, repülünk!
Rossz, hogy ha megkérded; mi a baj? Itt vagyunk, haladunk, én meg te; együtt
Hiszen a lábunk, nem éri a földet! Fogd a kezem, és menjünk!
Én melletted leszek, amíg, te is velem..!
Μου’ πε μάντισσα πως για να σε βρω
Θα’πρεπε φτερά να έχω
Και πως για να πιω απ’τα χείλη σου θάλασσες να ταξιδέψω.
Και πως για να πιω απ’τα χείλη σου θάλασσες να ταξιδέψω.
Azt mondta nekem a Jósnő, ahhoz, hogy megtaláljalak,
Szárnyakat kellene növesztenem,
És hogyha az ajkaidról inni szeretnék, tengereket kellene átutaznom!
És hogyha az ajkaidról inni szeretnék, tengereket kellene átutaznom!
Μου’πε η μάντισσα πως αν ήθελα
Μια ζωή να σε αγγίζω
Στην κακοκαιρία και στη μοναξιά αχ ποτέ να μη λυγίζω.
Στην κακοκαιρία και στη μοναξιά αχ ποτέ να μη λυγίζω.
Azt mondta nekem a Jósnő, hogy ha azt szeretném,
Hogy egy életen át érinthesselek
A rossz időviszonyok és a magány előtt, ah, soha ne hajoljak, törjek, inogjak meg!
A rossz időviszonyok és a magány előtt, ah, soha ne hajoljak, törjek, inogjak meg!
Θα πετώ, θα πετώ, θα πετώ για να σε βρω
Θα πετώ, θα πετώ, θα πετώ μες στον καιρό
Κόντρα σ’όλους τους ανέμους και στον άστατο ουρανό
Θα πετώ, θα πετώ, θα πετώ μάτια μου για να σε δω.
Repülni fogok, szállni, repülni, hogy reád találjak!
Repülni fogok, szállni, repülni fogok az időben
Az összes széllel szemben, és a labilis égbolton
Szállni fogok, repülni, repülni, hogy láthassak, kedvesem!
Μου’ πε η μάντισσα αν θα ήθελα
Μια ζωή να μου χαρίσω
Πως θα έπρεπε την ψυχούλα σου χρώματα να τη στολίσω
Πως θα έπρεπε την ψυχούλα σου χρώματα να τη στολίσω
Azt mondta nekem a Jósnő, hogy ha szeretném
Magamat az élettel megajándékozni,
Akkor csupa-csupa színnel kellene felékesítenem kicsiny lelkedet
Akkor csupa-csupa színnel kellene felékesítenem kicsiny lelkedet
Όμορφα λόγια θα σου πώ / Szép szavakat mondok majd
και θα σου τραγουδήσω / és énekelek is hozzád, azt,
πως είσαι ο,τι λαχταρώ / hogy te vagy, akire én vágyom!
στ' αλήθεια ν'αγαπήσω, / Akit isten-igazán szeretnék,
ένα κορμί να γίνουμε / akivel egy testté válnánk,
μιας αναπνιάς σημάδι / kivel együtt lélegeznénk,
χτύποι στην ίδια την καρδία / lennénk egyazon szívnek dobbanása,
ενός προσώπου χάδι / és egy arcnak cirógatása
σ'αγαπώ κι όσα χρόνια θα 'ρθούν / Szeretlek! S ahány év jő is el,
στην καρδιά θα ζουν / mind a szívünkben él majd!
οι στιγμές μας σαν φως κι ουρανός / Szikrázó pillanataink, mint a fény és az ég!
αχ πόσο σ'αγαπώ / Ó, mennyire szeretlek!
μ' ένα χαμόγελο ζεστό / Egy meleg mosollyal
θέλω να σ'αγκαλιάσω / Szeretnélek magamhoz ölelni,
στο πιο κρυφό σου όνειρο / a legtitkosabb álmodban
μ' ένα φιλί να φτάσω / egy csókkal érkezni meg..!
στη στράτα που μας ένωσε / Az úton, amely egyesített minket
και δεν αλλάζω γνώμη / és nem változtatom meg a hitem,
να'σαι το τελευταίο μου / hogy számomra Te légy a végső,
και πρώτο σταυροδρόμι / és a keresztúton, válaszútként az első!
σ'αγαπώ κι όσα χρόνια θα 'ρθούν / Szeretlek! S ahány év jő is el,
στην καρδιά θα ζουν / mind a szívünkben él majd!
οι στιγμές μας σαν φως κι ουρανός / Szikrázó pillanataink, mint a fény és az ég!
αχ πόσο σ'αγαπώ / Ó, mennyire szeretlek!
σ'αγαπώ κι όσα χρόνια θα 'ρθούν / Szeretlek! S ahány év jő is el,
στην καρδιά θα ζουν / mind a szívünkben él majd!
οι στιγμές μας σαν φως κι ουρανός / Szikrázó pillanataink, mint a fény és az ég!
αχ πόσο σ'αγαπώ / Ó, mennyire szeretlek!
Κούπες (Θα Σπάσω Κούπες) / Kupák (Kupákat török szét...)
SINGERS:
Marina Satti
Daphne David
Virginia Frangoulatzi
Evangelia Karakatsani
Odysseas Ioannou Konstantinou
Thanos Lekkas
Aris Plaskasovitis
Xylophone: Alexandros Frangoulatzis
Bass: Stelios Frangous
Drums: Haris Paraskevas
Εχθές το βράδυ σ' είδα στ' όνειρό μου / Tegnap este láttam az álmomban
εχθές το βράδυ σ' είδα στ' όνειρό μου / Tegnap este láttam az álmomban
Πως είχες τα μαλλάκια σου ριγμένα στο λαιμό μου / Hogy a hajacskád ott volt a nyakamnál szétomolva
Αμάν αμάν πια μικρό μην κλαις / Aman Aman, kicsim, ne sírj többé már!
αμάν αμάν και 'χεις ό, τι θες / Amman Amman, hisz, megvan, amit akarnál!
Έλα μικρό μου να σε φιλήσω / Jöjj kedvesem, hadd csóloljalak meg,
και μην φοβάσαι πως θα το μαρτυρήσω / és ne félj, hogy majd elárulom bárkinek!
Θα σπάσω κούπες για τα λόγια που 'πες / Kupákat török majd, a szavaid miatt, amiket mondtál nekem
και ποτηράκια για τα πικρά λογάκια / és apró pohárkákat a keserű szavacskáid miatt
Θα σπασω κούπες για τα λόγια που 'πες / A szavaid miatt, kupákat török majd szét,
και ποτηράκια για τα πικρά λογάκια / és pohárkákat a keserű szavacskákért!
Θα σπασω κούπες για τα λόγια που 'πες / Szavaidért, széttöröm majd az öszes kupát,
και ποτηράκια για ρα πικρά λογάκια / s a keserű szavacskákért, minden apró pohárt!
Αμάν αμάν πια μικρό μην κλαις / Aman Aman, kicsim, ne sírj többé már!
αμάν αμάν και έχεις ό,τι θες / Amman Amman, hisz, megvan, amit akarnál!
Πια μικρό μην κλαις / Kicsi kedves, ne sírj többé!
και 'χεις ό,τι θες / Hisz megvan már, amit szeretnél!
Στο σώμα σου να κατοικώ και τίποτ’ άλλο! / A testedben éljek, és semmi mást!
Να σταματήσω να φοβάμαι, ν’ αμφιβάλλω. / Hogy ne féljek, ne kételkedjek tovább.
Σ’ αυτό το σώμα το γυμνό, που ‘ναι σαν χιόνι / E meztelen testben, mely olyan, mint a hó
και το κρατώ και το φιλώ και όλο λιώνει. / és amit tartok, s amit csókolok, de folyton olvadozó.
Τι έρωτας αβάσταχτος, τρελός / Milyen elviselhetetlen, őrült szerelem árja,
γεμάτος από λάμψεις και ταξίδια! / telve sok felvillanással és utazással!
Στα χέρια σου έχω γίνει σαν πηλός. / A te kezedben, olyanná váltam, mint az agyag.
Ποτέ, καμιά στιγμή, δεν είναι ίδια! / Változó, soha, egyetlen pillanat sem ugyanaz!
Στο σώμα σου να κατοικώ – και τίποτ’ άλλο. / A testedben akarok élni - és semmi mást!
Στο σώμα αυτό το μαγικό και το μεγάλο. / E testben, mely hatalmas, és csupa varázs.
Μες στα ρυάκια του να ζω και ν’ ανασαίνω / Hadd éljek a forrásai közt, és hadd lélegezzek ott,
τη σκοτωμένη μου καρδιά για ν’ ανασταίνω. / hogy a halott szívem, ott, majd feltámadjon!
Szeretlek
szeretlek, mert szép vagy
Szeretlek, mert szépséges vagy
Szeretlek, mert Te vagy!
Αγαπώ / Ag(h)apo
αγαπώ κι όλο τον κόσμο / ag(h)apo ki olo ton kozmo
αγαπώ κι όλο τον κόσμο / ag(h)apo ki olo ton kozmo
γιατί ζεις κι εσύ μαζί / jati zìsz ki eszi mazi
Szeretem
szeretem az egész világot is,
szeretem az egész világot is,
mivel Te is benne élsz (vele létezel)
Το παρα.. / To para..
το παράθυρο κλεισμένο / to parathiro klizméno
το παράθυρο κλεισμένο / to parathiro klizméno
το παράθυρο κλειστό / to parathiro kliszto
Az abla..-
az ablakod bezàrva,
az ablakod bezàrva,
Az ablakaid becsukva vannak!
Άνοιξε / Ániksze
άνοιξε το ένα φύλλο / ániksze to ena fílo
άνοιξε το ένα φύλλο /ániksze to ena fílo
την εικόνα σου να δώ / tin ikòna szu nà d(h)o
Tárd ki,
Nyisd ki (legalább) az egyik szárnyát,
az egyik szárnyát tárd ki,
hadd láthassam az ikonod (kirajzolódó formád?/festői alakod?)!
Σε ποια θάλασσα αρμενίζεις / A vitorláiddal, melyik tengeren hajózol?
Και σε ποιο κρυφό γιαλό / És melyik eldugott öbölben rejtezel?
Για πού φεύγεις, πού γυρίζεις / Hová indulsz, merre csatangolsz?
Τι να έχεις στο μυαλό / Vajon, mi járhat a fejedben?
Μη με τυραννάς και πες μου / Ne kínozz, inkább mondd meg, kérlek,
Έχω φταίξει και πονάς / Vétettem valamit? Megbántódtál?
Να ανοίξω τις πληγές μου / Hagyd felnyitom az én sebeimet,
Τις δικές σου να ξεχνάς / Csak a Tieidet elfeledd!
Βράδυ βράδυ σε θυμάμαι / Estéről-estére eszembe jutsz, Rád emlékezem
Νύχτα νύχτα σ' αγαπώ / Éjszakáról-éjszakára egyre jobban szeretlek
Με την σκέψη σου κοιμάμαι / Rád gondolva, Véled alszom,
Με τη σκέψη σου ξυπνώ / S Rád gondolva ébredek..!
Σ' άλλη αγκαλιά δεν κάνω / Más ölében nem vígasztalódok sosem
Σ' άλλα χέρια δεν μπορώ / Más karjai közt nem tudok, csak Veled!
Κι όσο νιώθω πως σε χάνω / És mindaddig, amíg úgy érzem, hogy elveszítelek
Δάκρυ πίνω για νερό / Úgy nyelem könnyeimet, mint más a vizet!
Γίνε κύμα μου κρεβάτι / Tenger hulláma, légy az ágyam!
Και αλμύρα γιατρικό / És sós orvosság
Όση έδωσα αγάπη / Mind, amennyit adtam én; szeretettel,
Μου γυρίζει σε κακό / Annyi rossz ütött vissza - ellenem
Αεράκι φύσηξέ με / Óh, szellő! Fújj csak engem!
Κάνε με πανί λευκό / Tégy engem, fehér vitorlává
Πάρε με και γύρισέ με / Ragadj meg, és fordíts vissza engem
Ν' ανεμίζω να ξεχνώ / Lobogva lebegjek, és csak egyre; feledjek!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2017-09-03 21:17:08), összesen 3 alkalommal
Μια τιμωρία ο Θεός / Isten, egy olyan büntetést...
Όοοοο… / Óóóó…
Μια… Μια... / Egy… egy…
Μια τιμωρία.. / Ily büntetés..!
Μια τιμωρία ο Θεός / Isten, egy olyan, de olyan büntetéssel…
μεγάλη-μεγάλη μου 'χει δώσει / ...oly hatalmassal sújtott..!
στο όνειρο να 'μαστε μαζί / Hogy az álmainkban, együtt lehetünk,
και όταν ξυπνούμε όχι / de amikor felébredünk: Nem!
Όοοοο… / Óóóóó…
Στην κλήνη σου / A nyoszolyádon
Στην κλήνη σου καμιά φορά / A nyoszolyádon, ha egyszer
αέρας αν φυσήσει / hogyha egyszer szellő fújna
θα 'ναι δικός μου στεναγμός / Az lesz az én sóhajom
και να μην σε φοβίσει / és téged meg ne ijesszen!
Όοοοο… / Óóóóó…
Ποτέ μου να μη σε 'βλεπα / Ha soha meg nem láttalak volna...!
Ποτέ μου να μη σε 'βλεπα / Ha nem láttalak volna meg soha,
πάλι θα σ' αγαπούσα / akkor is beléd szerettem volna!
γιατί μέσα στα όνειρά μου / mert az álmaimban
συχνά σε συναντούσα / gyakran találkoztam Veled!
Όοοοο… / Óóóóó…
Όνειρο πάλι εγίνηκες / Újra álommá váltál
και είπες περαστική / és azt mondtad, elmúlik
μα εγώ σου ανοίγω την καρδιά μου / de én, kitárom számodra a szívemet
και έλα για πάντα μείνε / és jöjj, maradj itt örökre!
Μες το όνειρό μου σ' έφερα / Az álmaim közé hoztalak el
για να μου το στολίσεις / azért, hogy az légy, aki ékesíti
μα βρήκες τρόπο και σ' αυτό / Ám, megtaláltad a módját, hogy
για να με βασανίσεις / megkínozz ebben is!
Φαρμάκι δ'ωσ' τε μου να πιω / Mérget adjatok, hagy igyam meg!
δε θέλω μπλιό να ζήσω / Nem akarok így élni!
μα να 'ναι από τα χείλη σου / De az is az ajkaidról legyen,
γλυκά να ξεψυχίσω / hogy édesen adjam ki a lelkem
Που όταν θα δεις τη μάνα μου / Amikor édesanyámat meglátod
μια μέρα μαυροφόρα / majd feketébe öltözötten egy napon,
σκύψε και ρώτησέ τηνε / hajolj meg, és kérdezd majd őt,
που είμαι αυτη την ώρα / hogy ez idő tájt, hol vagyok?
Ήντα 'χει φταίξει και πονεί / Sok éve vétkezett, és fájdalmak gyötrik
η μάνα που με γέννα / az anyámat, aki engem világra hozott
πεθαίνουν τα βάσανα / Haldokolnak a szenvedések,
μα στέλνετα σε μενα / de küldd csak át hozzám őket!
Σ' αγάπησα πώς αγαπά / Úgy szerettelek, ahogy szereti
η μάνα το παιδί τσι / az anya a gyermekét
και που αν το χάσει κάποτε / és ha valaha egyszer, elvesztené,
τελειώνει η ζωή τσι / Az ő élete is véget ér
Ο χωρισμός σου μ' άφησε / A válás tőled, oly nagy
μες τη καρδιά μαράζι / bánatot hagyott a szívemben,
μοιάζω με μάνα που έχασε / hogy úgy nézek ki, mint egy anya, ki elvesztette
παιδί κι ανασταινάζει / a gyermekét és nyögve sóhajtozik
Ο χωρισμός πολλές φορές / A válás, elég gyakran
κάνει μεγάλα λάθη / nagy hibákat okoz
σμίγει καρδιές αταίριαστες / össze nem illő szíveket egyesít,
κι αφήνει άλλες στα πάθη / és a többit veszve hagyja
Κερά σε ξένες αγκαλιές / Ajándékozd hát idegeneknek az öleléseid
Κερά σε ξένες αγκαλιές / Add át idegeneknek karjaid
ζούνε τα όνειράμας / élnek az álmaink
Εσύ που ξέρεις και ξεχνάς / Te, aki el tudsz könnyen feledni
θέλω να μ' αρμηνέψεις / szeretném, ha tanácsot adnál
πως να σε βγάλω απ'ο την καρδιά μου / hogyan vesselek ki a szívemből
κι από τσι κρυφές μου σκέψεις / és az én eltitkolt vágyaimból?
Az előző oldalon, a Tengerekkel kapcsolatos dalról tovább kattintva a Youtobe-n, egy egyvelegre leltem, amelyben változatosan, csodálatosan szólaltak meg a dallamok... egyik, a másik után...
E dalfüzér emlékezetessé tette az esténket!
Ajánlom mindenki figyelmébe, aki egy szép nyári estén, görög zenére szeretne ellazulni, kinyújtózva a puha szőnyegen!
Ezek közül, már sok dalt le is fordítottunk e fórumon... de már oly régen, hogy nem is emlékeztem rájuk!
Akad vajon a fórum olvasói közül olyan, aki beleszeret valamelyikbe - amelyik még nincs a fórumunkon - és érdekelné, miről is szól?
Én természetesen Hrisztosz Thíveoszt választanám, talán (mert erre bukkantam elsőként..? Vagy...) mert ez egy megzenésített vers-részlet?
Είναι καρδιές που μάθαμε σα γράμματα ανοιγμένα
Είναι τραπέζια όπου κανείς δε θα καθίσει πια
Μια μουσική πανάκριβη που γράψανε για σένα
Τόσες χιλιάδες δάχτυλα για τελευταία φορά
Vannak olyan szívek, miket, mint a nyitott könyveket, úgy ismertünk meg
Akadnak olyan asztalok, amikhez már nem ül le senki sem
Egy zene, mindennél drágább, amit a számodra írtak
Sok ezer ujjak.., az utolsó alkalomra
Ποια θάλασσα ποια θάλασσα θα 'ναι αρκετά μεγάλη
Για να χωρέσει τον καημό που μάζεψ' η ψυχή;
Ποια θάλασσα, ποια θάλασσα..;
Mely tenger..? Melyik tenger... lesz elég nagy,
Ahhoz, hogy elférjen benne a bánat, amit összegyűjtött a lélek?
Mely tenger..? Melyik tenger..?
Πόσα σβησμένα βλέμματα κοιτάνε όταν κοιτάζεις
Πόσα δεμένα στόματα μιλάνε όταν μιλάς
Ήταν του ήλιου η δύναμη το ρόδο που ωριμάζει
Κλειστά παραθυρόφυλλα τα στήθια που αγαπάς
Hány kihunyt tekintet néz vissza, amikor nézel?
Hány bekötött száj beszél, amikor te beszélsz?
A napnak az ereje volt… ... a rózsa, amely illatozik
Bezárt ablakszárnyak azok a testek, amiket szeretsz
Ποια θάλασσα ποια θάλασσα θα 'ναι αρκετά μεγάλη
Για να χωρέσει τον καημό που μάζεψ' η ψυχή;
Ποια θάλασσα, ποια θάλασσα..;
Mely tenger..? Melyik tenger... lesz elég nagy,
Ahhoz, hogy elférjen benne a bánat, amit összegyűjtött a lélek?
Mely tenger..? Melyik tenger..?
Ολόκληρο το ποίημα / A teljes vers:
Ποια Θάλασσα( Νάνος Βαλαωρίτης )
Ολόκληρο το ποίημα: Ποια Θάλασσα ( Νάνος Βαλαωρίτης ) / [color=darkred] Az egész vers: Melyik tenger? (Nanos Valaoritis)
Πες μου πού πήγε ο Αύγουστος με τα καμπαναριά του / Hová tűnt - mondd meg hová -, az Augusztus a szőlőgerezdeivel?
Το γέλιο σου που γέμιζε το σπίτι μας βροχή / A kacajod, amely a házat mint kiadós zivatar töltötte be?
Τώρα μας δίνει ο άνεμος γυμνή την αγκαλιά του / Most, a szél adja nekünk csupaszon ölelő karjait
Ω πρόσωπο που σκέπασε με μάρμαρο τη γη / Az arc, amely a földet márvánnyal takarta be
Πόσα σβησμένα βλέμματα κοιτάνε όταν κοιτάζεις / Hány kihunyt tekintet néz vissza, amikor nézel?
Πόσα δεμένα στόματα μιλάνε όταν μιλάς / Hány bekötött száj beszél, amikor te beszélsz?
Ήταν του ήλιου η δύναμη το ρόδο που ωριμάζει / A napnak az ereje volt… ... a rózsa, amely illatozik
Κλειστά παραθυρόφυλλα τα στήθια που αγαπάς / Bezért ablakszárnyak azok a testek, amiket szeretesz
Είναι καρδιές που μάθαμε σα γράμματα ανοιγμένα / Vannak olyan szívek, miket, mint a nyitott könyveket, úgy ismertünk meg
Είναι τραπέζια όπου κανείς δε θα καθίσει πια / Akadanak olyan asztalok, amikhez már nem ül le senki sem
Μια μουσική πανάκριβη που γράψανε για σένα / Egy zene - mindennél drágább -, amit a számodra írt
Τόσες χιλιάδες δάχτυλα για τελευταία φορά / Több ezer ujj, eme utolsó alkalomra itt…
Εσάς που πήρε ο θάνατος βαριά στα δάχτυλά του / Ti, kiket a halál ragadott magával a nehéz ujjaival
Από τα μάτια σας η αυγή πηγάζει σα νερό / A szemeitekből a hajnal tör elő, mint a víz
ʼστρα σε κάθε μέτωπο και φως τ' ανάστημά του / Csillagot minden homlokra, és a fényt az erkölcsi nagyságához
Καμιά ζωή δε γράφεται χωρίς το δάκρυ αυτό / Egyetlen élet sem írható le eme könnyek nélkül!
Ακουμπισμένες δυο εποχές η μια κοντά στην άλλη / Egymáshoz dőlve ér két évszak, közel egyik a másikához
Ω πρόσωπο που φώτισε μια μακρινή αστραπή / Az arc amelyet megvilágított egy távoli villám
Ποια θάλασσα ποια θάλασσα θα 'ναι αρκετά μεγάλη / Mely tenger..? Melyik tenger... lesz elég nagy,
Για να χωρέσει τον καημό που μάζεψ' η ψυχή; / Ahhoz, hogy elférjen benne a bánat, amit összegyűjtött a lélek?
Σα μυθικό τριαντάφυλλο μια νύχτα ο κόσμος κλείνει / Mint egy mitikus rózsa, a világ bezárul egy éjszakán
Είναι η πόρτα όπου κανείς δε θα περάσει πια / Itt az az ajtó, ahol senki sem fog áthaladni már
Είναι του δήμιου η ταραχή του ήρωα η γαλήνη / Ez a kispolgár riadalma, a hős derűs nyugalma
Ο ποταμός που κύλησε σαν έσπασε η καρδιά / A folyó, mely megáradt, mihelyst a szív megszakadt
Legutóbb Stratos szerkesztette (2017-08-04 17:49:12), összesen 3 alkalommal
Σταμάτησε του ρολογιού τους δείχτες / Állítsd meg az óra mutatóit!
Στίχοι / Dalszöveg: Λευτέρης Παπαδόπουλος / Papadopoulos Lefteris
Μουσική/Zene: Μίμης Πλέσσας / Plessas Mimis
Πρώτη εκτέλεση/ Első előadó: Ρένα Κουμιώτη / Koumioti Rena
Άλλες ερμηνείες/ További előadó: Μελίνα Κανά / Kana Melina
Σταμάτησε του ρολογιού τους δείχτες
τώρα που είμαστε αγκαλιά
πάρε τις πίκρες τις πίκρες μου και ρίχ' τες
στο βράχο του καβο-Μαλιά καλέ μου
στο βράχο του καβο-Μαλιά
Állítsd meg az óra mutatóit!
Most, hogy itt vagyunk egymás karjaiban
Vedd el a bánatot, az összes bánatom és szórd ki őket!
A Sörényes hegyfok sziklájánál kedvesem
A Sörényes sziklánál
Σταμάτησε του ρολογιού τους δείχτες
τώρα που είμαστε αγκαλιά
και τις βαθιές λαβωματιές σου δείξ' τες
να στις γιατρέψω με φιλιά καλέ μου
να στις γιατρέψω με φιλιά
Állítsd meg az óra mutatóit!
Most, hogy itt vagyunk egymás karjaiban
És mutasd csak a mély sebeidet,
Hadd gyógyítsam a csókjaimmal kedvesem!
Hadd gyógyítsam a csókjaimmal!
Σταμάτησε του ρολογιού τους δείχτες
και τίποτα να μη μου πεις
Πέρασα χίλιες χίλιες άδειες νύχτες
νύχτες που πρόσμενα να 'ρθεις καλέ μου
νύχτες που πρόσμενα να 'ρθεις
Állítsd meg az óra mutatóit!
És ne szólj semmit sem!
Átvirrasztottam több ezer üres éjszakát,
Annyi éjszakát, melyen vártam, hogy eljöjj, kedvesem
Éjeken át vártam, hogy eljöjj!
Τέσσερα µάτια δυο καρδιές - Τέσσερα µάτια δυο καρδιές
όταν αγαπηθούνε - όταν αγαπηθούνε
καλύτερα στη µαύρη γη - καλύτερα στη µαύρη γη
παρά να χωριστούνε - παρά να χωριστούνε
Négy szem, két szív - négy szem, két szív
Hogyha egymásba szeret - ha egymásba szeret,
Akkor inkább a fekete földbe - jobb a fekete földbe,
Mint, ha elválnának, - mint, ha elszakadnának, örökre!
Για σένα και για µένα δοθήκαν οι καηµοί
τα βάσανα οι πόνοι και οι αναστεναγµοί
Για σένα και για µένα και όχι για άλλονα
δοθήκανε οι πόνοι και τα παράπονα.
Számodra és számomra adattak meg a keserves bánatok
Az elviselhetetlen fájdalmak, s a panaszos a sóhajok
Számodra és számomra, és sohasem másnak
Adatott meg a rengeteg fájdalom, és a megannyi siralom.
Εάν εσύ δεν ήσουνα - Εάν εσύ δεν ήσουνα
εγώ δε θα αγαπούσα - εγώ δε θα αγαπούσα
έρωτα δε θα γνώριζα - έρωτα δε θα γνώριζα
και ευτυχής θα ζούσα - και ευτυχής θα ζούσα
Hogyha te nem volnál - ha lényed nem létezne
Én nem szerettem volna soha - nem esnék szerelembe
A szerelmet nem ismertem volna meg - nem ismerném a szerelmet
És élhetnék boldogan - boldogan élném életemet
Ανάθεµα σε Πόλη, Φανάρι, Τσεζµετζέ
µε πήρες το πουλί µου που το 'χα εγλεντζέ.
Ανάθεµα σε Πόλη την ώρα π' άνοιγες
είπα να καζαντίσω κι εσύ µ' αφάνισες
Átkozott légy te Város, Világítótorony, Tsezmetze
Elragadtad a madaramat, amit a keblemen őriztem.
Átkozott légyen te Város a percben, melyben megnyíltál
Reméltem, hogy meggazdagodom, de te: tönkre vágtál!
∆ε στο 'πα µαυροµάτα µου - ∆ε στο 'πα µαυροµάτα µου
να µην αγαπηθούµε - να µην αγαπηθούµε
γιατί είν’ ο έρωτας τρελός - γιατί είν’ ο έρωτας τρελός
και θα φανερωθούµε - και θα φανερωθούµε
Nem megmondtam én, fekete szemű - nem megmondtam, fekete szem
Hogy egymást meg ne szeressük - hogy köztünk ne essen szerelem?
Mert a szerelem, őrült verem - mert a szerelem őrült verem!
és mindenki látja majd rajtunk - és kiderül, lelepleződsz velem!
Σταυρός Μαλαµατένιος είναι το µπόι σου
Και µάλαµα καθάριο όλο το σόι σου
∆ιαµάντι δαχτυλίδι φοράς στο χέρι σου
Και πάνω η πέτρα γράφει Θα γίνω ταίρι σου
Arannyal bevont Kereszt rajtad kenet
És kristálytiszta arany az egész nemzetséged
Gyémánt gyűrűt visel a kezed
És rajta a kő, amin az írás: a párod leszek!
Μουσική: Παραδοσιακά Αρμένικα Τραγούδια / Διασκευή: Ara Dinkjian
Στίχοι: Λίνα Νικολακοπούλου
Lyrics: Lina Nikolakopoulou
Music: Ara Dinkjian
Βαριά βραχιόλια οι λύπες / Mennyi bánat! Mint sok nehéz karperec,
Πώς μ' αγαπάς δεν είπες. / S talán, ki sem mondtad soha, hogy szeretsz!
Το 'χω παράπονο, μάνα μου, στόμα μου / Nagy a keservem - jaj, anyám! -, az ajkaimon
Κι ας πέθαινε το σώμα μου / És a testem is - várom -, hogy belehaljon!
Το 'χω παράπονο, μάνα μου, στόμα μου / Nagy a keservem - jaj, anyám! -, az ajkaimon
Κι ας πέθαινε το σώμα μου / És szinte várom, hogy a testem is belehaljon!
Δε θέλω, φως μου, κόσμο / Nem kívánok - fényes kincsem!- ember-tömeget,
στα χείλη μου έχω δυόσμο. / Ajkaimról - itt van! - edd, a menta levelet!
Το 'χω παράπονο πάρε μου, ζήτα μου / Szívfájdalmam ez, vidd magaddal, kérd el
της λησμονιάς σαϊτα μου / Nyílvesszőit a feledésnek…!
Το 'χω παράπονο πάρε μου, ζήτα μου / Szívfájdalmam ez, vidd magaddal, kérd el
της λησμονιάς σαϊτα μου / Nyílvesszőit a feledésnek…!
Σου στέλνω μ' ένα γράμμα / Egy levéllel küldöm el én hozzád,
Του φεγγαριού τη λάμα / A holdnak éles sarlóját
Πάρ' τη και χτύπα με, μάνα μου, τρέλα μου / Vedd el, és üss meg! - oh, őrület, anyám!
Κι αν κλαίει η ψυχή σου γέλα μου / És ha sírna a lelked, hát nevess rám!
Πάρ' τη και χτύπα με, μάνα μου, τρέλα μου / Vedd el, és üss meg! - oh, őrület, anyám!
Κι αν κλαίει η ψυχή σου γέλα μου / És ha sírna a lelked, hát nevess rám!
Ψηλά βουνά κι εσείς των άστρων θωριές. / Magas hegyek, és ti, fentről néző csillagok,
Ποτάμια αχνά, ελάτια, δάφνες, μυρτιές. / Párolgó folyók, fenyők, babérfák, mirtuszok!
Την καρδιά μου, ωχ φωτιά μου, όποιος δει / Szívbéli kedvesemet - ah, tűz emészt!- ha valaki meglátná,
να της πει να 'ρθει κοντά μου, μην αργεί. / Mondja meg neki, hogy ne késlekedjen: jöjjön el hozzám!
Ξενιτειά μου, έρωτά μου, φως κι αυγή / Drága idegenem, szerelmem, a fényem s hajnalom,
πριν ραγίσει απ' το σεβντά μου όλη η γη / Mielőtt még szétrepesztené a földet; a szerelmi bánatom!
Φαράγγια υγρά κι εσείς των δράκων σπηλιές / Nedves szurdokok, is ti barlangok, hol sárkányok élnek,
αετών φτερά κι ανέμων μαύρες φωλιές / Sasnak szárnyai, és fekete fészkei a szélnek,
Την καρδιά μου, ωχ φωτιά μου, όποιος δει / Szívbéli kedvesemet - ah, tűz emészt!- ha valaki meglátná,
να της πει να 'ρθει κοντά μου, μην αργεί. / Mondja meg neki, hogy ne késlekedjen: jöjjön el hozzám!
Ξενιτειά μου, ερωτά μου, φως κι αυγή / Drága idegenem, szerelmem, a fényem s hajnalom
πριν ραγίσει απ' το σεβντά μου όλη η γη / Mielőtt még szétrepesztené a földet; a szerelmi bánatom!
Αηδόνι εσύ, πλανεύτρα στάχτη που καις / Fülemüle te, ki csábító hamvakat szórsz s égetsz el,
με ποιό κρασί μεθάει τα μάτια του, πες / Mondd, a szemecskéit, mely bor részegíti, szédíti majd el?!
Την καρδιά μου, ωχ φωτιά μου, όποιος δει / Szívbéli kedvesemet - ah, tűz emészt!- ha valaki meglátná,
να της πει να 'ρθει κοντά μου, μην αργεί. / Mondja meg neki, hogy ne késlekedjen: jöjjön el hozzám!
Ξενιτειά μου, έρωτά μου, φως κι αυγή / Drága idegenem, szerelmem, a fényem s hajnalom
πριν ραγίσει απ' το σεβντά μου όλη η γη / Mielőtt még szétrepesztené a földet; a szerelmi bánatom!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2017-07-30 18:35:44), összesen 6 alkalommal
Sziasztok!
Rég nem írtam ide.. ebbe a vissza-vissza lapozható, képes-zenés albumba!
De mivel szeretném minden féle stílussal, és olyan zenekarral is megismertetni a fórum olvasóit, akik görög nyelvűek is játszanak, ezért megosztanám legfrissebb élményemet:
Ez a görög zenekar járt ma is (tavaly is) Budapesten, a III. kerületi főtéren.
Sajnos, csak későn értem oda (mivel más célból jártam arra..), de amikor megütötte a fülemet néhány görög szó... azonnal letáboroztam!
Nagyon tüzesen énekelt-táncolt a csodás énekesnő Caterina... mindenkit fellelkesített, és a zenekar remekelt mellette!
Kiemelném a görög klarinétost, aki játékával szintén lenyűgözte a nézőket.
Στίχοι: Μανώλης Χιώτης
Μουσική: Μανώλης Χιώτης
1. Μαίρη Λίντα
2. Τόλης Βοσκόπουλος
3. Γιώργος Νταλάρας & Άλκηστις Πρωτοψάλτη
4. Γιώργος Νταλάρας & Μαρινέλλα
5. Τα Παιδιά από την Πάτρα
6. Μαίρη Λίντα & Γιώργος Μαζωνάκης
7. Χριστιάνα
8. Imam Baildi
Ποτέ δε θέλω πια να ξαναρθείς στ’ ομολογώ
ποτέ στο δρόμο μου να μη βρεθείς για να σε δω
θα μου θυμίσεις τα παλιά τα πρώτα βράδια μας
θα μου θυμίσεις και τα πρώτα χτυποκάρδια μας
Δε θέλω πια να ξαναρθείς
δε θέλω πια μες την καρδιά φωτιά
δε θέλω πια να σ’ αγαπώ
να σε ξεχάσω προσπαθώ
Αφού με άφησες γιατί ζητάς να ξαναρθείς
προτού να φύγεις έπρεπε καλά να το σκεφτείς
σε αγαπούσα κι ήσουν η αδυναμία μου
πολύ λυπάμαι που χωρίσαμε λατρεία μου
Δε θέλω πια να ξαναρθείς
δε θέλω πια μες την καρδιά φωτιά
δε θέλω πια να σ’ αγαπώ
να σε ξεχάσω προσπαθώ
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
[color=darkred]De thelo pjá na ksanarthis - Lyrics in Greeklish
Pote dhe thelo pjá na ksanarthis st' omologho
pote sto dhromo mu na mi vrethis já na se dho
tha mu thimisis ta palja ta prota vradhja mas
tha mu thimisis kei ta prota htipokardhja mas
Dhe thelo pja na ksanarthis
dhe thelo pjá mes tin kardhja fotja
dhe thelo pjá na s' aghapo
na se ksehaso prospatho
Afu me afises jati zitas na ksanarthis
protu na fighis eprepe kala na to skeftis
se aghapusa ki isun i adhinamia mu
poli lipame pu horisame latria mu
Dhe thelo pja na ksanarthis
dhe thelo pjá mes tin kardhja fotja
dhe thelo pjá na s' aghapo
na se ksehaso prospatho
[/color]
Legutóbb Stratos szerkesztette (2018-09-13 18:08:01), összesen 2 alkalommal
Nincs beírva úticél.
