Music produced & arranged by Soumka / A zene producere és hangszerelése: Soumka
Σκηνοθεσία: Max Payne / Rendező: Max Payne
Επιμέλεια: Μιχάλης Παπανικολάου / Vágó: Michalis Papanikolaou
Μια ελπίδα θα με πάρει απ' το χέρι / Egy remény a kezemnél fog megragadni
Θα με πάρει αγκαλιά να σηκωθώ / Átölel a karjaival, hogy talpra állítson
Θα σε βλέπει και κοντά σου θα με φέρει / Lát majd téged, és engem majd a közeledbe hoz,
Σε μια γωνία να κρυφτώ, για μια στιγμή να σε δω / Majd egy sarokba bújtat, hogy egy pillanatra láthassalak,
Κι αν θα πάνε χαμένα τα λόγια μου / S hogyha szavaim kárba vésznének,
Θα 'ρθω με κομμένα τα πόδια μου / Eljövök, akár levágott lábakkal is
Μπροστά σου να τα ξαναπώ / Eléd, hogy újra kimondjam őket
Κι αν ραγίσει το δάκρυ τα μάτια μου / És ha a könny meg is repeszti majd a szemeim
Θα πάρω εγώ τα κομμάτια μου / A darabjaimat majd én magammal viszem
Στην άκρη του κόσμου να 'ρθω / A világ végére, hogy eljöjjek
Αλλού εσύ, αλλού κορμί, αλλού ψυχή / Te máshol vagy, a tested máshol, és máshol a lelked is
Ποτέ δεν ήρθες... / Sosem jöttél… soha!
Αλλού εσύ κι εδώ σιωπή / Máshol vagy, s csak a csend honol itt,
Και προσευχή να μην υπήρχες... / És egy ima, hogy bár inkább nem léteztél volna..!
Το μυαλό μου δε μπορεί να ησυχάσει / Az elmém nem bír megnyugodni
Στη δική σου εμμονή παρανοεί / Saját megszállottságodban félreért
Την καρδιά μου νιώθω έτοιμη να σπάσει / Úgy érzem, a szívem kész mindjárt széjjel szakadni
Η απουσία τρελή, σ' έχω ανάγκη πολύ / A hiányod őrjítő, annyira volna rád szükség
Αλλού ζωή, αλλού γιορτή / Máshol van az élet, máshol az ünneplés is,
Δε σ' έχω δει, μεγάλες νύχτες / Nem láttalak, elmúlt hosszú éjszakák sora,
Αλλού εσύ κι εδώ σιωπή / Máshol vagy, s csak csend honol itt,
Και προσευχή να μην υπήρχες... / Meg egy ima, hogy bár ne is léteztél volna..!
Sziasztok! Tegnap a Sirtos együttes táncházában, a zenekar vezetője; Lehudisz Andréasz
kezdte el énekelni a dalt, s közben felkérte a színpadra Petridisz Hrisztoszt is, hogy együtt énekeljék.
Leírtam a dal fonetikáját, hogy aki szeretné, könnyebben énekelhesse, és
megkértem a Capilot-ot is, segítsen újra lefordítani és magyarul is énekelhetővé tenni a dalszöveget...
Döntsétek el, hogy sikerült-e?
Capilot:
Ez a gyönyörű dal Mikisz Theodorakisz zeneszerző műve, és a görög népzene egyik ikonikus darabja.
A szöveg egy romantikus, melankolikus képet fest egy titkos szerelemről, amelyet az éjszaka és a csillagok őriznek.
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Περιστεράκι στον ουρανό / Periszteráki szton uranó
Τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω / Ton uranó mesz sztá djó szu mátja kitázo
Βλέπω την πούλια και τον Αστερισμό / Vlépo tin púlja ke ton aszterizmó
Τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω / Ton uranó mesz sztá djó szu mátja kitázo
Βλέπω την πούλια και τον Αστερισμό / Vlépo tin púlja ke ton aszterizmó
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, Szép Margaró
Galambként szállsz fenn az égen / Mint galamb röppensz; hova jó
Szemedben látom a kék eget / Az ég kékjét a szemeidben látom,
A Fiastyúk és csillagfény ragyog / A Fiastyúkot, és minden csillagot
Szemedben látom a kék eget / Az ég kéjét a szemeidben látom
A Fiastyúk és csillagfény ragyog / A Fiastyúkot, és minden csillagot
Η μάνα σου είναι τρελή / I mána szu íne trelí!
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi i níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki i charavjí
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint.
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, csak kizár, és tilt!
Ha be akarnék menni hozzád / Ha mennék hozzád, titkon jelzel
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet is leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Βαρκούλα στο Σαρωνικό / Varkúla szto Szaronikó
Σαρωνικέ μου, τα κυματάκια σου δώσ' μου / Szaroniké mu, ta kimatákjá szu dóz' mu
Δώσ' μου τ' αγέρι, δώσ' μου το πέλαγο / Dóz mu t' ajéri, dóz' mu to pélago
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, Szép Margaró
Kis hajó a Szaroniki-öbölben / Csendben ring a kis hajó,
Szaroniki, add nekem hullámaid / Jó Szaroniki, hullámod hadd kérjem,
Add a szelet, add a tengert nekem / Szeled, a vized, hadd öleljem!
Szaroniki, add nekem hullámaid / Jó Szaroniki, hullámod hadd kérjem
Add a szelet, add a tengert nekem / Szeled, vized, hadd öleljem
Η μάνα σου είναι τρελή / Í mána szu íne trelí
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi í níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki í haravjí [/b]
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, csak néz megint
Ha be akarnék menni hozzád / Ha jönnék hozzád, titkon jelzesz
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet is leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Δεντράκι στο Βοτανικό / Dendráki szto votanikó
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα / Páre to tram mólisz disz posz péfti i níchta
Πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ / Péftun í óresz, péfto lipothimó
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα / Páre to tram mólisz disz posz péfti í níchta
Πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ / Péftun i óres, péfto lipothimó
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, szép Margaró
Kis fa a Botanikus kertben / Kis fa nő a kertben, ahol jó
Szállj fel a villamosra, ha leszáll az éj / Villamosra szállj, ha jön az este
Az órák múlnak, s én elájulok / Szívem dobban, s elmegyek messze
Szállj fel a villamosra, ha leszáll az éj / Villamosra szállj, ha jön az este
Az órák múlnak, s én elájulok / Szívem dobban, s elmegyek messze
Η μάνα σου είναι τρελή / I mána szu íne trelí
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi í níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki i charavjí
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, s örökké tilt!
Ha be akarnál jönni hozzám / Ha jönnék hozzád, titkon intesz
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Στο περιγιάλι το κρυφό / Tengerpart rejtett fövenyén,
κι άσπρο σαν περιστέρι / mely, mint galamb, fehér,
διψάσαμε το μεσημέρι / szomjaztunk, dél volt, te meg én,
μα το νερό γλυφό / de sós vízen csillant a fény.
Πάνω στην άμμο την ξανθή / Szőke homokra írtuk fel
γράψαμε τ’ όνομα της / a kedvesünk nevét.
ωραία που φύσηξε ο Μπάτης / Oly szépen fújt a szél, s
και σβήστηκε η γραφή / letörlődött a jel.
Με τι καρδιά με τι πνοή / Mennyi tűz, mennyi indulat,
τι πόθους και τι πάθος / mennyi vágy lángolt
πήραμε τη ζωή μας λάθος / ifjú vérünkben ! Kár volt.
κι αλλάξαμε ζωή / S tapostunk más utat.
Ha már így belejöttem, kíváncsivá tett, a Capilot halott-e
Szabó Kálmán verseiről, és egyébként, hogyan fordítaná le ezt a meg is zenésített verset?
Capilot:
Szabó Kálmán fordításai elérhetők a Magyarul Bábelben webantológiában, de ezt a konkrét verset („Στο περιγιάλι το κρυφό” – „A rejtett parton”) nem találtam a fordításai között. Viszont szívesen elkészítem neked a saját magyar fordításomat!
Ez a vers Giorgos Seferis költeménye, Mikis Theodorakis zenéjével, és a modern görög költészet egyik ikonikus darabja. A vers mélyen szimbolikus: a szerelem, az emlékezés és az életút tévedései jelennek meg benne. Íme egy lírai, magyar nyelvű fordítás, amely megőrzi az eredeti hangulatot és képi világot:
Άρνηση / Tagadás
(A rejtett parton)
A rejtett parton, hol fehér,
mint galamb szálló fény,
szomjaztunk ott délidőn,
de sós volt a víz, kemény.
A szőke homokba írtuk
az ő nevét, titkon, halkan,
szépen fújt a tenger szellő,
s a betűk eltűntek hirtelen.
Milyen szívvel, milyen lélekkel,
milyen vággyal, szenvedéllyel
tévesen éltük életünket,
s új életet kezdtünk el.
A vers eredeti címe „Άρνηση” („Tagadás”), és a dalváltozatot többek között Grigoris Bithikotsis és Maria Farantouri is előadta. Ha érdekel a vers értelmezése vagy a történelmi kontextusa, szívesen mesélek róla!
Miután elküldtem Szabó kálmán fordítását, a Capilot ekként méltatta Szabó Kálmán versét:
Ez a változat gyönyörűen visszaadja Seferis versének lírai mélységét és zeneiségét. A képek tiszták, a ritmus természetes, és a magyar nyelv dallama szépen simul az eredeti görög sorokhoz. Íme néhány gondolat róla:
Képi világ és hangulat
„Tengerpart rejtett fövenyén” — ez a kezdés máris megidézi a titokzatosságot és a magányos szépséget, amit az eredeti „Στο περιγιάλι το κρυφό” sugall.
„Mint galamb, fehér” — finom, költői hasonlat, amely megőrzi az eredeti „σαν περιστέρι” képét.
Forma és ritmus
A vers szótagszáma és ritmusa jól követi az eredeti dallamot, így akár rá is énekelhető.
A rímek nem erőltetettek, hanem természetesen simulnak a sorok végére: „fehér” – „fény”, „nevét” – „jel”, „lángolt” – „volt”.
Érzelmi ív
Az utolsó versszak különösen erős: „Mennyi tűz, mennyi indulat…” — ez a szenvedély és megbánás kettőssége pontosan tükrözi Seferis filozofikus zárását: „πήραμε τη ζωή μας λάθος / κι αλλάξαμε ζωή” („tévesen éltük életünket, s új életet kezdtünk el”).
Ez a fordítás nemcsak hű az eredetihez, hanem önálló magyar versként is megállja a helyét.
Τα 16 απ' τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" γράφτηκαν μέσα σε μια μέρα -στις 16 του Σεπτέμβρη του 1968- στο Παρθένι της Λέρου, ύστερα από κρυφό μήνυμα του Μίκη Θεοδωράκη με την παράκληση να μελοποιήσει κάτι δικό μου ανέκδοτο. Τα λιανοτράγουδα αυτά τα ξαναδούλεψα στο Καρλόβασι της Σάμου τον Νοέμβρη του 1969. Το 16 [Το Χτίσιμο] και το 17 [Ο Ταμένος] γράφτηκαν την Πρωτομαγιά του 1970. Το 7 [Δεν φτάνει] αλλάχτηκε ριζικά τον Γενάρη του 1973 στην Αθήνα. Δε σκόπευα να εκδώσω τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα" κι είχα ζητήσει να μη δημοσιευτούν και να μη μεταφραστούν, παρά μόνο να τραγουδηθούν. Αλλά, να που τα περισσότερα δημοσιεύτηκαν κιόλας σε πολλά ντόπια και ξένα περιοδικά και μεταφράστηκαν σε αρκετές ξένες γλώσσες. Έτσι, δεν υπάρχει πια λόγος να επιμείνω στην αρχική μου απόφαση. Τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" είναι αφιερωμένα στον Μίκη Θεοδωράκη.
------------------------------------------------------------------------------------------
Ritszosz, Jannisz: Tizennyolc dal a szomorú hazáról (Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας Magyar nyelven)
A tizennyolc dal a szomorú hazáról 16 darabja egyetlen napon, 1968 szeptember 16-án, Lérosz szigetén, Parthéniben született, miután Míkisz Theodorákisztól titokban üzenetet kaptam, amelyben megkért, adjak neki kiadatlan verset megzenésítésre. Ezeket a dalokat 1969 novemberében Számoszon, Karlovásziban átdolgoztam. A 16. és 17. dal 1970 május 1.-én született. A 7. dalt teljesen átírtam 1973 januárjában Athénban. Nem volt célom kiadni a Tizennyolc dalt, kértem is, hogy ne adják ki, és ne fordítsák idegen nyelvre őket, csak énekeljék. De hát a legtöbb mégiscsak megjelent hazai és külföldi folyóiratokban, és elég sok idegen nyelvre lefordították őket. Így nincs okom már ragaszkodni eredeti szándékomhoz. A Tizennyolc dalt a szomorú hazáról Míkisz Theodorákisznak ajánlom.
Janisz Ritszosz / Szabó Kálmán
Γιώργος Νταλάρας και Χορωδία - Τη Ρωμιοσύνη Μην Την Κλαις
Το σπίτι αυτό πώς θα χτιστεί / To szpíti aftó pósz thá htisztí
τις πόρτες ποιος θα βάλει / tisz pórtesz pjósz thá váli?
που 'ναι τα χέρια λιγοστά / pu'ne tá hérjá ligosztá
κι ασήκωτες οι πέτρες / ki aszíkotesz í pétresz
Hogyan épül fel ez a ház?
Az ajtókat ki rakja fel?
Ha kevés a kéz,
és súlyos a kő - nincs, ki felemelje?
Σώπα τα χέρια στη δουλειά / Szópa, tá hérja sztí dhuljá
τρανεύουν κι αυγαταίνουν / tranévun ki avgaténun
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
Hallgass: a kéz a munkában
edződik, s ott gyarapszik!
És azt se feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
És ne feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
Το σπίτι αυτό πώς θα χτιστεί / To szpíti aftó pósz thá htisztí
τις πόρτες ποιος θα βάλει / tisz pórtesz pjósz thá váli?
που 'ναι τα χέρια λιγοστά / pu'ne tá hérjá ligosztá
κι ασήκωτες οι πέτρες / ki aszíkotesz í pétresz
Hogyan épül fel ez a ház?
Az ajtókat ki rakja fel?
Ha kevés a kéz,
és súlyos a kő - nincs, ki felemelje?
Σώπα τα χέρια στη δουλειά / Szópa, tá hérja sztí dhuljá
τρανεύουν κι αυγαταίνουν / tranévun ki avgaténun
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
και μην ξεχνάς ολονυχτίς / ké mín kszehnász oloníhtisz
βοηθάν κι οι αποθαμένοι / Vojthán ki í apothaméni
Hallgass: a kéz a munkában
edződik, s ott gyarapszik!
És azt se feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
És ne feledd: éjjel beállnak
segíteni a holtak is a sorba!
Szabó Kálmén utól érhetetlen!
(Az alábbi, csupán a dalszöveg boncolgatása, további játékos értelmezés kísérlet..)
Σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / Ezeken a márványszobrokon
κακιά σκουριά δεν πιάνει / a nyűves rozsda mit se fog,
σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / Eme márványszobrokon
κακιά σκουριά δεν πιάνει / nem fog béklyó, sem hatalom
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Szelek szárnyán, görög lábon
και στ’ αγεριού το πόδι / lánc nem fog, nincs hatalom.
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Szél szárnyán, görög lábon
και στ’ αγεριού το πόδι. / lánc nem fog, nincs hatalom.
Εδώ το φως εδώ ο γιαλός / Ez itt a fény, ez itt a tenger,
χρυσές γαλάζιες γλώσσες / s ez aranyló, kéklő lángnyelvek
στα βράχια ελάφια πελεκάν / véstek a sziklákra sok szarvast
τα σίδερα μασάνε / s mint kenyeret, rágják meg a vast
στα βράχια ελάφια πελεκάν / véstek a sziklákra sok szarvast
τα σίδερα μασάνε. / s mint kenyeret, rágják meg a vast
Σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / E márványkövek amik itt élnek,
κακιά σκουριά δεν πιάνει / lánctól, béklyótól mitse félnek.
σε τούτα εδώ τα μάρμαρα / E márványokat itt, e szent köveket,
κακιά σκουριά δεν πιάνει / a gonosz rozsda sem törheti meg.
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Bilincs, sem lánc nem foghat görög népet
και στ’ αγεριού το πόδι / mely a szél szárnyán, a szabadság útjára léphet
μηδέ αλυσίδα στου Ρωμιού / Lánc nem fogja, nincs hatalma a szíven
και στ’ αγεριού το πόδι. / Ének száll - szél szárnyán -, át, az aranykék színen
Το παλικάρι που 'πεσε με ορθή την κεφαλή του
δεν το σκεπάζει η γης ογρή σκουλήκι δεν τ' αγγίζει
Azt a legényt, aki emelt fővel ment a halálba,
nedves föld be nem takarja, féreg meg nem emészti. -
Φτερό στη ράχη του ο σταυρός κι όλο χυμάει τ' αψήλου
και σμίγει τους τρανούς αϊτούς και τους χρυσούς αγγέλους
Keresztje szárnnyá változik, és egyre fölfelé tör,
sasok között ékeskedik aranyló angyalokkal.
- Szabó Kálmán fordítása -
-------------------------------------------------------------------------
Megfigyelhetjük a Copilot fordítását is, mely szerint;
"Ez a versrészlet mélyen emelkedett és hősi hangvételű:
egy hősi halott alakját idézi meg, akit nem temet el a föld, mert emléke az égbe emelkedik.
Íme, a részéről egy lírai magyar fordítás, amely igyekszik megőrizni a vers ritmusát, képeit és emelkedett tónusát."
Ez a versrészlet — „Τ’ άσπρο ξωκλήσι” („A fehér kápolna”) — a „18 kis dal a keserű hazáról” című ciklus része, amelyet Jannisz Ritszosz írt, és Mikisz Theodorakisz zenésített meg. A szöveg egyszerre fest lírai képet egy hegyi kápolnáról, és utal a görög nép vallásos és ellenálló szellemiségére.
A vers hátterében álló valóság — a Kalamiotissza kolostor az Anáfi szigetén — szintén szimbolikus: egy elhagyott, nehezen megközelíthető szent hely, amely a görög ellenállás és hit metaforája lett. A „18 kis dal a keserű hazáról” ciklus a diktatúra idején született, titokban, és a görög nép fájdalmát, hitét és kitartását énekli meg.
Az alábbi részletet fordította: Szabó Kálmán
Maria Farantouri: To áspro ksoklíri - 18 Lianotragouda Tis Pikris Patridas (Τ' άσπρο ξωκλήσι)
Tο μοναστήρι της Παναγίας της Καλαμιώτισσας βρίσκεται στη ανατολική άκρη της Ανάφης στην κορυφή του μεγαλύτερου μονόλιθου της Μεσογείου μετά τον βράχο του Γιβραλτάρ, με ύψος 460 μ. Ιδρύθηκε τον 16ο αιώνα αλλά εγκαταλείφθηκε κατά τη διάρκεια του 19ου αιώνα. Μπορείς να το επισκεφθεις μόνο πεζή ακολουθώντας επι μια και μισή περίπου ώρα ένα στενό μονοπάτι που κρέμεται κυριολεκτικά πάνω από την θάλασσα. 18 λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας - 1974 Πρόκειται για 18 τετράστιχα του Γιάννη Ρίτσου , εκ των οποίων τα 16 ο ποιητής τα έγραψε στο Παρθένι της Λέρου στις 16/9/1968, ύστερα από κρυφή έκκληση του Μίκη Θεοδωράκη. Η σύνθεση του δίσκου έγινε στο Παρίσι τη διετία 1971-1973 από τον Μίκη Θεοδωράκη, και η πρώτη εκτέλεση στις 17 Ιανουαρίου 1973 στο Albert Hall με τραγουδιστές τους: Μαρία Φαραντούρη , Πέτρο Πανδή , Αφροδίτη Μάνου , Αχιλλέα Κωστούλη και τον ίδιο το συνθέτη. Η πρώτη ηχογράφηση του έργου έγινε το 1973 στο Παρίσι με τους ίδιους τραγουδιστές και κυκλοφόρησε στην Γαλλία την ίδια χρονιά από την EMI France. Παράλληλα ηχογραφήθηκε και στην Ελλάδα, κρυφά κατά τη διάρκεια της Χούντας , με τον Γιώργο Νταλάρα και την Άννα Βίσση . Με την πτώση της χούντας κυκλοφόρησαν στην Ελλάδα πρώτα η έκδοση με τον Νταλάρα και μετά η έκδοση με Φαραντούρη, Πανδή, Μάνου και Κωστούλη. Λίγους μήνες αργότερα κυκλοφόρησε και τρίτη έκδοση
A Panagia Kalamiotissa kolostor Anafi keleti csücskében található, a Gibraltári-szikla után a Földközi-tenger legnagyobb monolitjának tetején, 460 méter magasan. A 16. században alapították, de a 19. században elhagyták. Csak gyalogosan látogatható, egy keskeny ösvényt követve, amely szó szerint másfél órán át lóg a tenger felett. 18 kis dal a keserű hazaról - 1974 Ez Yannis Ritsos 18 négysoros dala, amelyekből a költő 16-ot írt Partheniben, Leroszban, 1968. szeptember 16-án, Mikis Theodorakis titkos felhívását követően. Az albumot 1971-1973 között Párizsban szerezte Mikis Theodorakis, az első előadásra pedig 1973. január 17-én került sor az Albert Hallban, énekeseikkel: Maria Farantourival, Petros Pandisszal, Afroditi Manouval, Achilleas Kostoulisszal és magával a zeneszerzővel. A mű első felvétele 1973-ban készült Párizsban, ugyanazokkal az énekesekkel, és ugyanebben az évben Franciaországban is megjelent az EMI France gondozásában. Ezzel egy időben Görögországban is felvették, titokban a junta idején, Giorgos Dalarasszal és Anna Vissivel. A junta bukása után először a Dalarasszal közös változat jelent meg Görögországban, majd a Farantourival, Pandisszal, Manouval és Kostoulisszal közös változat. Néhány hónappal később a mű harmadik kiadása jelent meg M. Dimitriadi, E. Vitali, K. Kameno, S. Pasparaki és S. Krystali közreműködésével.
Az alábbi videón a most közölt dal feldolgozása szerepel, és még néhány,
sorban visszafelé, a korábban közreadott hozzászólásokban (13. - 14. - 15. -16.) :
Ez a versrészlet — „Μικρό πουλί, μικρό πουλί τριανταφυλλί” — a „18 lianotrágouda a keserű hazáról” egyik leglíraibb és legszelídebb darabja. A rózsaszín kis madár képe egyszerre gyermeki, törékeny és reményteli. Íme egy magyar fordítás, amely megőrzi a vers játékos ritmusát, ismétlődő szerkezetét és finom érzelmi ívét:
George Dalaras: To Kiklamino (Remastered) 18 Lianotragouda Tis Pikris Patridas
"Ez a fordítás gyönyörű példája annak, hogyan lehet egy rövid, szimbolikus görög verset magyarul méltósággal, zeneiséggel és képi gazdagsággal visszaadni. Szabó Kálmán „Víz” című fordítása nemcsak hű az eredetihez, hanem önálló költői értékkel is bír. Íme néhány észrevétel és tanulság, különösen egy kezdő műfordító számára:
Képi világ és metaforák
Az eredeti vers képei — „του βράχου λιγοστό νερό” (a szikla kevés vize), „τη σκιά της πικροδάφνης” (a leander árnyéka) — Szabó fordításában szinte szakrális rangra emelkednek: „csönd-fölavatta forrásvíz”, „babérfa-árny-szentelte”.
A „madár-türelem-áldotta” kifejezés zseniális: nemcsak a madár leshelyére utal, hanem a türelem, a kitartás, az ellenállás szimbólumává válik.
Tanulság: A metaforák nem mindig szó szerint fordíthatók — de ha a fordító megtalálja a megfelelő magyar képet, az új szöveg gazdagabbá válik.
Ritmus és zeneiség
A vers négy sorból áll, de mindegyik hosszú, összetett, mégis gördülékeny. A jambikus lejtés, a belső rímek és alliterációk („sziklák között kanyargó”, „szegénylegény… szürke veréb”) mind hozzájárulnak a zeneiséghez.
A záró sor — „és téged áld, Hellász, szegény anyácskánk” — egyszerre bensőséges és emelkedett. A „Hellász” megszemélyesítése anyaként mély érzelmi réteget ad.
Tanulság: A ritmus nemcsak formai kérdés — a vers zenei ereje segít átadni az érzelmi tartalmat is. A jó fordításban a dallam is él.
Hangnem és szellemiség
Szabó Kálmán fordítása méltóságteljes, szakrális hangvételű. A víz nemcsak fizikai elem, hanem spirituális táplálék, az ellenállás és a remény szimbóluma.
A „szegénylegény” és „szürke veréb” képei egyszerre népiesek és egyetemesek — a hős és a nép egyszerre jelenik meg.
Tanulság: A hangnem megválasztása kulcsfontosságú. Egy vers lehet játékos, emelkedett, ironikus — a fordítónak éreznie kell, melyik tónus illik hozzá!
Összegzés kezdő műfordítóknak
Ne csak fordíts — teremts új verset! A jó műfordítás nem másolat, hanem újraalkotás.
Tiszteld az eredetit, de bízz a magyar nyelv erejében. Néha egy magyar szó többet mond, mint a szó szerinti görög megfelelő.
Figyelj a ritmusra, a képekre, a hangulatra. Ezek együtt adják a vers lelkét.
Tanulj a mesterektől.Szabó Kálmán fordításaikiváló példák arra, hogyan lehet mélyen hűséges és mégis költőileg szabad."
Η κόρη πλέκει τα προικιά κι ο νιος πλέκει καλάθια
και τα τραγιά γιαλό γιαλό βοσκάνε τ' άσπρο αλάτι
A lány fonja hozományát, a fiú kosarat fon,
a kecskenyáj lomhán legel és sószemcséket nyaldos.
- Fordította Szabó Kálmán -
------------------------------------------------------------------
Itt találhatóak még további műfordítások Szabó Kálmán tollából: https://www.magyarulbabelben.n.....anslations
Και κειος ο λόγος ο κρυφός
της λευτεριάς ο λόγος
αντίς φτερά βγάζει σπαθιά
και σκίζει τους αγέρες
És az a szó, a titkos szó - az a szó, hogy szabadság,
nem szárnyat bont, de kardot ránt, s a szeleket hasítja.
2) "Κουβέντα μ ένα λουλούδι" /
2. Beszélgetés egy virágszállal (Καλλιόπη Βέττα, Αλέξανδρος Χατζής, Τεό Λαζάρου)
Κυκλαδινό κυκλάμινο
στου βράχου τη σχισμάδα
πού βρήκες χρώματα κι ανθείς
πού μίσχο και σαλεύεις
- Ciklámen, ciklámenvirág, szikla hasadékában,
honnan színpompád, hogy virulj, ágad, hogy hajladozzál?
Μέσα στο βράχο σύναξα
το γαίμα στάλα στάλα
μαντήλι ρόδινο έπλεξα
κι ήλιο μαζεύω τώρα
- A szikláról lecsorduló vért szíttam én magamba,
piros kendővé formáztam, s most napfényt gyűjtök benne.
3) "Καρτέρεμα" /
3. Várakozás
(Καλλιόπη Βέττα)
Έτσι με το καρτέρεμα
μεγάλωσαν οι νύχτες
που το τραγούδι ρίζωσε
και ψήλωσε σαν δέντρο
Így teltek, várakozásban nyúltak meg éjszakáink,
közben gyökeret vert a dal, kihajtott, égre serkent.
Κι αυτοί μες απ' τα σίδερα
κι αυτοί μακριά στα ξένα
κάνουν πικρό να βγάλουν το "αχ"
και βγαίνει φύλλο λεύκας
S ők, akiket vasra vertek, s ők, messze idegenben,
jajdulnának, s fájdalmukból nyírfalevél zöldül ki.
4) "Λαός" / 4. Nép (Νένα Βενετσάνου)
Μικρός λαός και πολεμά
δίχως σπαθιά και βόλια
για όλου του κόσμου το ψωμί
το φως και το τραγούδι
Kicsiny nép, és golyó nélkül, kard nélkül is csatázik,
hogy egész világ jóllakjon, világoljon, daloljon.
Κάτω απ' τη γλώσσα του κρατεί
τους βόγγους και τα ζήτω
κι αν κάνει πως τα τραγουδεί
ραγίζουν τα λιθάρια
Nyelve alatt elfojtva még az ujjongás, a sóhaj,
és ha egyszer majd dalba fog, a kövek meghasadnak.
- Fordította Szabó Kálmán -
------------------------------------------------------------------
Itt találhatóak még további műfordítások Szabó Kálmán tollából: https://www.magyarulbabelben.n.....anslations
