Március 25-éhez közeledve, a nagy nemzeti ünnephez, amikor is az 1821-es szabadságharcáról emlékezünk meg.
A görög szabadságharc (görögül Ελληνική Επανάσταση [elliníki epanasztaszi],
a görög nemzet sikeres felkelése volt 1821–1831 között.
A görögök voltak az elsők a Balkánon, akik képesek voltak elszakadni és függetlenné válni az Oszmán Birodalomtól.
Erre emlékeznek Görögországban minden év március 25-én a Függetlenség Napján.
Παραδοσιακό της επανάστασης 1821 / Népdal az 1821-es szabadságharcról
Σαράντα παλληκάρια / Negyven legény / Szaranda pallikárja
από τη Λει - από τη Λειβαδιά / Livadjából / apo ti Li... - apo ti Livadjá
πάνε για να πατήσουνε / elindul, hogy elfoglalja / páne já ná patíszune
την Τριπο , μωρ’ την Τριπολιτσά / Tripolicát. / tin Tripo... - mor' tin Tripolicá.
Στο δρόμο που πηγαίνανε / Az úton, ahogy mennek, / Szto dhromo pu pijénane
γέροντα, μωρ’ γέροντ’ απαντούν. / egy öregemberrel találkoznak. / jéronda, mor’ jérond’ apandun.
„Γεια σου χαρά σου γέρο” / „Szervusz, üdvözlünk!” / „Ja szu hará szu jéro”
„καλώς τα τα, καλώς τα τα παιδιά. / „Isten hozta a fiatalokat. / „kalósz tá ta, kalósz ta ta pedjá.
„Πού πάτε παλληκάρια / Hová mentek, / Pu páte pallikárja
πού πάτε βρε, πού πάτε βρε παιδιά.” / hová mentek, legények?” / pu páte vré, pu páte vré pedjá.”
„Πάμε για να πατήσουμε / „Megyünk bevenni / „Páme ná patíszume
την Τριπο , μωρ’ την Τριπολιτσά. / Tripolicát. / tin Tripo, mor’ tin Tripolicá.
Έλα μαζί μας γέρο / Gyere velünk, öreg, / Éla mazí mász jéro
βρε για την ο- βρε για την ορμηνιά". / gyere velünk vezetőnek.” / vré já tin o – vre ja tin orminjá.”
„Δεν ημπορώ παιδιά μου / „Nem tudok, gyermekeim / „Dhen mboro pedjá mu
γιατί είμαι γέ- γιατί είμαι γέροντας" / mert már öreg vagyok.” / jatí íme jé- jati íme jérondasz.”
Directed by Danny Ntarlas
Production & Art Director: Ju Stamatakis
Production Assistant: Manos Reppas
Styling: Filitsa Nikolaidi
Makeup: Theodosia Dodo
Κοιτά μη μαφήσεις
Κοιτά μη με σβήσεις
Μη με περάσεις
μόνο μια μελάνια
Vigyázz, el ne hagyj,
vigyázz, el ne törölj majd,
ne menj el úgy, hogy
olyan legyek, csak mint egy folt.
Κοιτά με σε χάσω
Όπως δεν θα αλλάξω
Μην μου αλλάξεις
Και δεν σου κάνω πια
Vigyázz, el ne veszítselek,
én úgysem változom meg,
ne változtass rajtam,
mert nem kellek neked majd!
Κοιτά μη μου φύγεις και δεν σε έχω αγκαλιά
Πεσμου που είδες θάλασσα χωρίς ακρογιαλιά
Κοιτά μη μου φύγεις και μαφησεις στο κενό
Πεσμου που είδες ήλιο να μην έχει ουρανό
Vigyázz, el ne menj, hogy ne ölelhesselek,
mondd, hol láttál tengert, part nélkül ?
Vigyázz, el ne menj, s ne hagyj üresen itt,
mondd, hol láttál napot, melynek nincs égboltja itt?
Κοιτά μη μαφησεις
Κοιτά μη με λύσεις
Κόμπος δεμένος
Θέλω να μείνω εδώ
Vigyázz, el ne hagyj,
vigyázz, el ne oldj,
csomóba kötve
akarok itt maradni még.
Κοιτα μη με κάψεις
Μη με ανταλλάξεις
Ερωτευμένη όσο καμία να ζω
Vigyázz, meg ne égess,
el ne cserélj mással,
hogy szerelmesen éljek
jobban, bárki mással!
Κοιτά μη μου φύγεις και δεν σε έχω αγκαλιά
Πεσμου που είδες θάλασσα χωρίς ακρογιαλιά
Κοιτά μη μου φύγεις και μαφησεις στο κενό
Πεσμου που είδες ήλιο να μην έχει ουρανό
Vigyázz, el ne menj, hogy itt hagyj, ölelés nélkül,
mondd, hol láttál tengert, tengerpart nélkül ?
Vigyázz, el ne menj, és itt hagyj a semmiben engem ,
mondd, hol láttál napot, ami égbolt nélkül lebeg?
Στίχοι και μουσική: Γιώργος Ζήκας / Szöveg és zene: jorgosz Zikasz / Szöveg és zene: Giorgos Zikas
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Νταλάρας / Első előadás: Jorgosz Dalarasz / Első előadás: Giorgos Dalaras
Φεύγει η αγάπη κρύβεται στα χιόνια / Fevji i agapi krivete sztá hjónya / Elmegy a szeretet, elrejtőzi a hóban,
φεύγει για να γλιτώσει απ’ τις φωτιές / févji já ná glitoszi áp tisz fotjész / elmegy, hogy megmeneküljön a tüzektől,
αυτές που τηνε κυνηγάνε χρόνια, / aftész pu tine kinigáne hrónya, / azoktól, amelyek évek óta üldözik,
δικές μας είναι ξένες ή παλιές / dikesz mász íne kszénesz í paljész. / a mieink azok, idegenek vagy régiek.
Και μας αφήνουν μόνους / Ké mász afínun mónusz / És magunkra hagynak minket
σ’ ερειπωμένους δρόμους / sz’ eripoménusz drómusz / a néptelen utakon,
στης πυρκαγιάς το μένος ναυαγούς / sztisz pirkajasz to ménosz navagusz. / az őrjöngő tűzvész hajótörötteit.
Του κόσμου τόσα χρόνια το γινάτι / Tu kózmu tósza hrónya to jínati / A világ hosszú évek óta tartó büszkesége
κλείνει κι ανοίγει πιο βαθιές πληγές / klíni ki aníji pjo vathjesz pligész / mélyebb sebeket zár és nyit.
στο Agrigento μού ’βγαλαν το μάτι / szto Agrigento mu vgalan to máti / Agrigentóban „kikaparták a szememet”
(kegyetlenül elutasítottak),
στις Συρακούσες κλέβουνε καρδιές / sztisz Szirakuszesz klévune kardjész / Szirakuzában szíveket lopnak.
Και μας αφήνουν μόνους / Ke mász afínun mónusz / És magunkra hagynak minket
σ’ ερειπωμένους δρόμους / sz’ eripoménusz drómusz / a néptelen utakon,
στης πυρκαγιάς το μένος ναυαγούς / sztisz pirkajász to ménosz navagúsz. / az őrjöngő tűzvész hajótörötteit.
Köszönöm a dalválasztást, a felkérést a dal fordításásra, és hogy feltegyem a hozzászólások közé!
(Nagyon ismerős volt, mikor belehallgattam, azt hittem már fenn lehet a fórumon!)
Egyelőre a mesterséges intelligenciát kértem fel a dal fordításához -kértem, hogy figyeljen a sorhosszakra, énekelhetőségre, és a rímekre, miközben a jelentést is tartsa meg! -, szerinte, ez egy „énekelhető” magyar változat:
(később igazíthatunk rajta, persze, bárki, akinek kedve van, próbálkozhat vele..., érdemes, annyira szép!
Saveria Margiola: Se poia thalassa armenizeis (Alisahni)
Link Σε ποιά θάλασσα αρμενίζεις / Mely tengeren vitorlázol?
Σε ποια θάλασσα αρμενίζεις / Szé pjá thálassza armenízisz
και σε ποιο κρυφό γυαλό... / Ké sze pjó krifó jaló...
Για πού φεύγεις, πού γυρίζεις / Já pú févjisz, pú jirízisz
τι να έχεις στο μυαλό... / ti ná éhisz szto mjaló
Hol, mely tengeren vitorlázhatsz,
és mely rejtőző part felé evezel...?
Hová indulsz, hová érsz vissza,
mi járhat mondd csak a fejedben?
Μη με τυραννάς και πες μου / Mí me tirannasz ké pész mu
έχω φταίξει και πονάς; / Ého ftékszi ké ponász?
Να ανοίξω τις πληγές μου, / Ná aníkszo tisz plijész mu
τις δικές σου να ξεχνάς... / tisz dhikész szu ná kszehnász..
Ne kínozz így, mondd végre el,
mit vétettem, hogy így fáj neked?
Minden sebem feltépjem-e,
csak hogy a tiédet elfeledd?
Βράδυ-βράδυ σε θυμάμαι / Vrádhi-vrádhi szé thimáme
νύχτα-νύχτα σ΄αγαπώ / níhta-níhta szagapó
με τη σκέψη σου κοιμάμαι / me ti szképszi szu kimáme
με τη σκέψη σου ξυπνώ... / mé tí szképszi szu kszipno
Minden este rád emlékezem,
és minden éjjel - szeretlek,
Rád gondolva alszom el,
és Rád gondolva ébredek....
Σ’ άλλη αγκαλιά δεν κάνω / sz' álli aggaljá dhén káno
σ’ άλλα χέρια δεν μπορώ / sz' álli hérja dhén boró
κι όσο νιώθω πως σε χάνω / ki ószo nyótho posz szé háno
δάκρυ πίνω για νερό... / dhákri píno já neró...
Más ölelése nekem nem kell,
más karjai közt lenni; nem bírok,
s amíg azt érzem, elveszítelek,
a könnyeimet nyelve zokogok...
Γίνε κύμα μου κρεβάτι / Jíne kíma mu kreváti
και αλμύρα γιατρικό, / ké almíra jatrikó
όση έδωσα αγάπη / ószi édhosza aghápi
μου γυρίζει σε κακό... / mu jirízi sze kakó
Légy hullámom, légy az ágyam,
s gyógyíts meg sós vízeddel!
amennyi szerelmet én adtam,
mind rosszra fordult - ellenem...
Αεράκι φύσηξε με / Aeráki, físzikszé me
κάνε με πανί λευκό / káne me paní lefkó
πάρε με και γύρισε με / páre me ké jíriszé me
ν’ ανεμίζω να ξεχνώ... / n'anemízo ná kszehnó
Szellőcske, fújj meg engem,
hadd legyek vitorlád - fehér,
hozz is vissza, vigyél messze,
lebegve a széllel, hadd felejtsek én!
Βράδυ-βράδυ σε θυμάμαι / Vrádhi-vrádhi szé thimáme
νύχτα-νύχτα σ΄αγαπώ / níhta-níhta szagapó
με τη σκέψη σου κοιμάμαι / me ti szképszi szu kimáme
με τη σκέψη σου ξυπνώ... / mé tí szképszi szu kszipno
Σ’ άλλη αγκαλιά δεν κάνω / sz' álli aggaljá dhén káno
σ’ άλλα χέρια δεν μπορώ / sz' álli hérja dhén boró
κι όσο νιώθω πως σε χάνω / ki ószo nyótho posz szé háno
δάκρυ πίνω για νερό... / dhákri píno já neró... / x2
Minden este rád emlékezem,
és minden éjjel - szeretlek,
Rád gondolva alszom el,
és Rád gondolva ébredek.... Más ölelése nekem nem kell,
más karjai közt lenni; nem bírok,
s amíg azt érzem, elveszítelek,
a könnyeimet nyelve zokogok... / x2
Saveria Margiola: Se poia thalassa armenizeis (Alisahni)
Nincs beírva úticél.
