A „Dyo Skies” (Két árnyék) című, hamarosan megjelenő album második kislemeze.
A „Tha Hatheis me ti Vrochi” (Eltűnsz majd az esővel) után
az album zenei utazása folytatódik: az alkotók újra összeálltak egy dal erejéig, amely a kimondatlan dolgokról szól – az emlékekről, a hiányról, és arról a fényről, amely még a legcsendesebb pillanatokban is tovább él. - Ez is egy nagyon szép, melankolikus szerelmes dal: a beszélő még a szeretett ember könnycseppje is szeretne lenni, hogy vele lehessen a fájdalmában, majd örömében is. Íme a magyar fordítás, a költői hangulatot megőrizve.
A „Stin Akri ton Vlefaron Sou” (A szemhéjaid szélén) a „Dyo Skies” című, készülő album előfutára.
Vasilis Konstantinakos & Maria Michalaka: Stin akri tou vlefaron sou
„Eltűnsz, elveszel az esővel együtt” – Az első kislemez a készülő „Két árny” albumról.
Ebben a dalban három, különböző utakon, különböző gondolatokkal, de közös érzésekkel rendelkező ember teremtett egy olyan zenei világot, amely mindenki számára befogadható. Vasilis Konstantinakos zeneszerzése és hangszerelése Maria Michalakainterpretációjával együtt olyan zenei élményt teremt, amely túlmutat egy egyszerű dal határain.
Diamantis Nikiforos dalszövegei mélységet és érzelmi intenzitást adnak a dallamnak, míg együttműködésünk egy zenei utazás kezdetét jelzi – egy album, ahol a történetek és az érzelmek találkoznak a dallammal és az énekhanggal.
Ha tetszett, íratkozz fel Vasilis Konstantinakos hivatalos YouTube-csatornájára
Vasilis Konstantinakos & Maria Michalaka: Tha hathis me ti vrohi (Official Audio)
Είναι η βροχή, τόσο δυνατή
Θέλω έξω να βγώ και να τρέξω
Σαν παιδί με τις λάσπες να παίξω
Κι εσύ, να είσαι εκεί να με κοιτάς
Az eső, annyira erős már
Ki akarok menni, és rohanni
Mint egy gyerek, s a sárban játszani
S te meg, légy ott, hogy nézz, figyelj rám!
Μόνο μια στιγμή, είναι αρκετή
Απ΄τα μάτια σου ήλιο να κλέψω
Την καταιγίδα που φτάνει να αντέξω
Κι εσύ, μαζί μου εκεί να με κρατάς
Csak egy pillanat, nekem elég
Hogy a szemeidből, lopjak egy kis Napot
hogy kibírjam, s erőt vehessek a közelgő viharhoz
És te, hogy megtarts, ott, velem lennél
Μα όταν τελειώσει η βροχή
Δε θα είσαι πια εκεί
θα χαθείς θα χαθείς
Το ουράνιο τόξο όταν βγει
Πριν στεγνώσουν οι σταγόνες πριν να έρθουν
πικροί χειμώνες
Θα χαθείς και συ μαζί με την βροχή
De ha majd eláll az eső,
Te már ott, nem leszel…
Eltűnsz, elveszel.
Mikor majd szivárvány felragyog,
Mielőtt a cseppek felszáradnak, mielőtt eljönnek
a keserű fagyok...
Elveszel, eltűnsz te is, együtt, az esővel!
Άρχισε η βροχή να εξασθενεί
Και μαζί της να παίρνει και σένα
Απ΄τα μάτια σου χάνω το βλέμμα
Σιγά σιγά κι δική σου μορφή θα εξαφανισθεί
Az eső, csitulni, távozni kezd lassan,
És ezzel együtt, téged is magával ragad
Szemeidből elveszítem a tekintetet,
S a saját alakod is eltűnik majd lassan...
Οταν τελειώσει η βροχή
Δε θα είσαι πια εκεί
Θα χαθείς, θα χαθείς
Το ουράνιο τόξο όταν βγεί
πριν στεγνώσουν οι σταγόνες,πριν να έρθουν
πικροί χειμώνες
Θα χαθείς και εσύ μαζί με τη βροχή
S ha majd eláll az eső,
Te már ott, nem leszel…
Eltűnsz, elveszel...!
Mikor majd szivárvány felragyog,
Mielőtt a cseppek felszáradnak, mielőtt eljönnek
a keserű fagyok...
Elveszel, eltűnsz te is, együtt, az esővel!
Egy gondolat a dalról - aminek fordításához a mesterséges intelligencia segítségét kértem -
Talán a dal legszebb és legszomorúbb gondolata az, hogy a beszélő nem magától az esőtől fél, hanem attól, ami az eső elmúltával történik. Amíg tart a vihar, a másik még ott van mellette, és a jelenléte segít elviselni a nehézségeket. De amikor kisüt a nap, és megjelenik a szivárvány, a szeretett ember is eltűnik.
A görög «Θα χαθείς με τη βροχή»szó szerint azt jelenti: „El fogsz tűnni az esővel együtt.” A χαθείς jelentése lehet eltűnsz, elveszel, semmivé válsz – ezért a címben az „Eltűnsz az esővel” egyszerűsége jól őrzi az eredeti melankóliáját.
A Facebook-on találtam egy szövegre, ami megfogott:
- Na! - mondom magamnak, - ez épp olyan, mint egy dalszöveg!
Így Chat GPT és a SUNO segítségével megzenésítettem így is - , úgy is!
Η ζωή που δεν έζησα / Az el nem élt élet
Θα ’ταν όμορφο / jó lenne
αν κάποτε με έβρισκες. / ha rám találnál egyszer
Χωρίς να ψάχνεις, / nem keresnél
χωρίς καν να ξέρεις / nem is tudnád
πως εμένα ακριβώς ψάχνεις. / hogy éppen engem keresel
Έτσι απλά, / csak valahogy
μια μέρα εντελώς συνηθισμένη, / egy egészen hétköznapi napon
που τίποτα το ξεχωριστό / amikor semmi különös
δεν θα ’μοιαζε πως θα συμβεί. / nem készül történni
Να με έβρισκες. / rám találnál
Και να ’μπαινες μέσα μου / és belém költöznél
να κατοικήσεις.
Όχι όπως μπαίνει κανείς / nem úgy, ahogy
σ’ ένα σπίτι, / valaki beköltözik egy házba
μα όπως το όνειρο / hanem ahogy az álom
μπαίνει στον κοιμισμένο. / az alvóba
Αθόρυβα, / észrevétlenül
τόσο φυσικά, / olyan természetesen
σαν να ήσουν πάντα / mintha mindig is
μέσα μου. / bennem lettél volna
Κι όταν ξημέρωνε, / hogy reggel már
να μην ήξερα πια / ne tudjam
αν εγώ σε είχα ονειρευτεί / én álmodtalak-e téged
ή αν εσύ συνέχιζες / vagy te álmodsz
να ονειρεύεσαι εμένα. / engem tovább
Θα ’ταν όμορφο / jó lenne
να έμενες μέσα μου. / ha bennem maradnál
Όχι μόνο όσο / nem csak addig
είναι εύκολο ν’ αγαπάς, / amíg szeretni könnyű
μα κι όταν η σιωπή / hanem akkor is
βαραίνει πιο πολύ / amikor a csend
κι από τις λέξεις. / nehezebb a szavaknál
Όταν δεν είμαι όμορφος, / amikor nem vagyok szép
δεν είμαι δυνατός, / nem vagyok erős
κι όταν δεν υπάρχει μέσα μου / és nincs bennem semmi
τίποτα ιδιαίτερο / amit különösebben
για ν’ αγαπήσει κανείς. / szeretni lehetne
Μονάχα εγώ. / csak én
Κι όμως, εσύ / és te mégis
να έμενες. / maradnál
Θα ’ταν όμορφο / jó lenne
να μπορούσα κι εγώ / ha én is benned
να υπάρχω μέσα σου. / lehetnék
Κάπου τόσο βαθιά, / valahol olyan mélyen
που να μην φτάνει πια / ahová már nem ér el
ούτε η λησμονιά. / a felejtés
Για να μην ξέρω πια / hogy többé ne tudjam
πώς θα είχα γίνει / milyen lettem volna
αν δεν με είχες βρει. / ha nem találsz rám
/
Να μη γίνω κάποιος άλλος, / ne legyek más
με κάποια άλλη, / mással
κάπου αλλού. / máshol
Να μην υπάρχει μια άλλη ζωή, / ne legyen egy másik életem
όπου θα προσπερνούσαμε ο ένας τον άλλον / ahol elmegyünk egymás mellett
σ’ έναν άγνωστο δρόμο. / egy idegen utcán
Κι εσύ θα με κοιτούσες, / és te rám nézel
κι εγώ θα σε κοιτούσα. / én visszanézek
Ίσως μάλιστα / talán még
να χαμογελούσαμε ο ένας στον άλλον. / meg is mosolyogjuk egymást
Κι ύστερα θα συνεχίζαμε / aztán továbbmegyünk
τον δρόμο μας.
Και δεν θα μαθαίναμε ποτέ / és soha nem tudjuk meg
πως εκείνη ακριβώς τη στιγμή / hogy éppen
είχαμε αφήσει πίσω μας / az egész életünket
ολόκληρη τη ζωή μας. / hagytuk ott
/ egymás mögött
Να μην υπάρχει ένα άλλο χέρι μου / ne legyen másik kezem
που θα το κρατάει κάποιος άλλος. / amit más fog
Ένα άλλο όνομα, / másik nevem
που θα το προφέρει κάποιος άλλος / amit más mond ki
με την τρυφερότητα / azzal a gyengédséggel
που περίμενα από σένα. / amit tőled vártam
Ένα άλλο κρεβάτι, / másik ágy
όπου δίπλα σε κάποιον / ahol valaki mellett
θα ξυπνάω και πάλι μόνος. / mégis egyedül ébredek
Να μην υπάρχει ένα πρωινό / ne legyen olyan reggel
που να μη μου λείπεις / amikor nem hiányzol
μόνο και μόνο / csak azért
επειδή δεν σε γνώρισα ποτέ. / mert soha nem ismertelek
Γιατί ίσως / mert talán
αυτό να ήταν το πιο θλιβερό. / ez lenne a legszomorúbb
Όχι να σε χάσω, / nem elveszíteni téged
μα να ζήσω μια ολόκληρη ζωή / hanem leélni egy életet
χωρίς ποτέ / anélkül
να μάθω / hogy valaha is megtudnám
ποιον έχασα. / kit veszítettem el
Μόνο αυτή να υπάρχει. / csak ez az egy legyen
Αυτή η ζωή. / ez az élet
Εκείνη όπου με βρήκες / amelyben rám találtál
και μπήκες μέσα μου / és belém költöztél
να κατοικήσεις.
Εκείνη όπου δεν χρειάστηκε / másnak lennem
να γίνω κάποιος άλλος / hogy szeress
για να μ’ αγαπήσεις.
Κι ούτε εσύ χρειάστηκε / és neked sem kellett
να μου υποσχεθείς τίποτα. / ígérned semmit
Γιατί απλώς / mert egyszerűen
έμεινες. / maradtál
Κι αν κάποτε / és ha egyszer
με ρωτήσουν / megkérdezik
πού βρίσκεσαι, / hol vagy
να μην μπορώ να σε δείξω. / ne tudjak rád mutatni
Μονάχα / csak magamra
να δείξω εμένα.
Jorgosz Szarandárisz 1940-es verse, és a görög középiskolai irodalomkönyv is kifejezetten „új kezdetként”, a tenger és a görög fény által kiváltott pozitív lelki felemelkedésként értelmezi.
A fordítás is AI, a Zene: SUNO
Ξυπνάμε και η θάλασσα ξυπνά μαζί μας /
Felébredünk, s velünk ébred a tenger Γιώργος Σαραντάρης – Jorgosz Szarandárisz
Ξυπνάμε και η θάλασσα ξυπνά μαζί μας
Με όραση καινούρια προχωρούμε
Η μέρα έχει μαιάνδρους
Όπως η θάλασσα κύματα
Στην καρδιά μας αδειάσαμε (προσωρινά)
Την πόλη
Εμείναμε με την εικόνα τ' ουρανού
O ήλιος εμέτρησε τη γη μας
Felébredünk, s velünk ébred a tenger,
új tekintettel indulunk tovább.
A nap is kacskaringós, mint a tenger,
mely hullámokkal rajzol új világot.
Szívünkből – egy időre – kiürítettük
a várost, s csak az ég képe maradt.
A nap végigmérte földünket.
Η μέρα τούτη όπου ξυπνήσαμε
Με θάλασσα και κύματα
Με όραση και μνήμη καθαρή
Τόσο μεγάλωσε
Που ο ήλιος δεν μπόρεσε να τη μετρήσει
Που ο ήλιος δεν μπόρεσε να τη χωρέσει.
S ez a nap, melyre most felébredtünk,
tengerrel, hullámokkal, tisztán,
tiszta szemmel és tiszta emlékkel
annyira kitárult előttünk,
hogy a nap már nem tudta megmérni,
s nem tudta többé befogadni sem.
- - - - - - - -
Megkértem Petridisz Hrisztoszt, segítsen átdolgozni,
szebbé, érthetőbbé formálni a fenti verset magyarul.
Villámgyorsan - és szerintem, gyönyörűen! - készítette el: Ébredünk, s velünk ébred a tenger
Mikor ébredünk, s velünk ébred a tenger,
új álmokkal és vágyakkal indulunk tovább.
Napjaink szövedéke is oly változékony(ak), mint a tenger,
mely hullámaival rajzol új, meg új világot.
Szívünkből száműztük – egy időre –
a várost, s így, velünk, csak az ég tiszta képe marad,
hogy a Nap végigmérje földünket.
S ez a nap, melyre most ébredtünk,
tengerrel, hullámokkal, vágyainkkal, álmainkkal, tisztán,
tiszta szemmel és tiszta emlékekkel,
oly hatalmassá tárult előttünk,
hogy a Nap már nem is látja a határait,
s nem tudja többé átölelni sem.
Χρόνια πολλά για τα γενέθλιά σου / Sok boldog születésnapot!
Στίχοι: Γιάννης Πουλόπουλος
Μουσική: Τριαντάφυλλος
2008
Μέρα χαράς είναι απόψε / Méra harász íne apópsze
όλα καλά τη θλίψη διώξε / Óla kalá ti thlípszi dhjóksze
έλα παιδιά να οργανωθούμε / éla pedjá ná organóthúme
και τις ευχές μας να μοιραστούμε / ké tisz efhész mász ná mirasztúme
Βάζω φωνή και μαεστρία / Vázo foní ké maesztría
βάζω τα λόγια κι ευαισθησία / vázo tá lója ki efeszthiszía
μια μουσική φτάνει στ’αυτιά μου / mjá muszikí ftáni szt'aftjá mu
και τραγουδώ απ’την καρδιά μου / ke tragudhó áp'tin kardhjá mu
Örömteli nap van ma este
minden rendben van, űzd el a szomorúságot
gyertek srácok, szervezkedjünk
és osszuk meg a kívánságainkat
beleteszem a hangom és a mesteri tudásomat
beleteszem a szavaimat és az érzékenységemet
egy zene jut el a füleimhez
és a szívemből énekelek
Χρόνια πολλά σε σένα για τα γενέθλιά σου / Hrónja pollá sze széna já tá ghenethliá szu
κι όλες οι σκέψεις οι κακές να μείνουν μακριά σου / ki ólesz í szképszisz í kakész ná mínun makriá szu
Χρόνια πολλά σε σένα για τα γενέθλιά σου /Hrónyá pollá szé széna já tá ghenethliá szu
κι όπου κι αν πας να μη ξεχνάς πως θα’μαστε κοντά σου / ki ópu ki án pász, ná mí kszehnász pósz thá'mászte kondá szu
Boldog születésnapot a születésnapodon
és minden rossz gondolat távol maradjon tőled
Boldog születésnapot a születésnapodon
és bárhová is mész, ne felejtsd el, hogy közel leszünk hozzád
Μέρα χαράς είναι απόψε / Méra harász íne apópsze
το πιο γλυκό χαμόγελο δώσε / to pjo ghlikó hamóghelo dhósze
τι να σου πω τι να σου γράψω / ti nás szu pó, ti ná szu ghrápszo
δεν προλαβαίνω γνώμη ν’αλλάξω / Dhén prolavéno ghnómi n'allákszo
Βάζω ψυχή και φαντασία / Vázo pszichí, ké fantaszía
κι ας ακουστεί παραφωνία / ki ász akusztí parafonía
μια μουσική φτάνει στ’αυτιά μου / má muszikí ftáni szt'aftjá mu
και τραγουδώ απ’την καρδιά μου / ké traghudó áp'tin kardhjá mu
Örömteli nap van ma este
add nekem a legédesebb mosolyt
mit mondhatnék neked, mit írhatnék neked
nincs időm meggondolni magam
beleteszem a lelkem és a képzeletem
még ha hamis is volna, vagy disszonáns,
egy zene jut el a füleimhez
és a szívemből énekelek
Legutóbb Stratos szerkesztette (2026-10-08 12:36:53), összesen 11 alkalommal
Σα βγεις στον πηγαιμό για την Ιθάκη,
να εύχεσαι νάναι μακρύς ο δρόμος,
γεμάτος περιπέτειες, γεμάτος γνώσεις.
Τους Λαιστρυγόνας και τους Κύκλωπας,
τον θυμωμένο Ποσειδώνα μη φοβάσαι,
τέτοια στον δρόμο σου ποτέ σου δεν θα βρεις,
αν μέν’ η σκέψις σου υψηλή, αν εκλεκτή
συγκίνησις το πνεύμα και το σώμα σου αγγίζει.
Τους Λαιστρυγόνας και τους Κύκλωπας,
τον άγριο Ποσειδώνα δεν θα συναντήσεις,
αν δεν τους κουβανείς μες στην ψυχή σου,
αν η ψυχή σου δεν τους στήνει εμπρός σου.
Ha majd elindulsz Ithaka felé,
válaszd hozzá a leghosszabb utat,
mely csupa kaland és felfedezés.
A Küklopszoktól és Laisztrügónóktól,
s a haragvó Poszeidontól ne félj.
Nem kell magad védened ellenük,
ha gondolatod tiszta és egyetlen
izgalom fűti tested s lelkedet.
A Laisztrügónokkal, Küklopszokkal, a bősz
Poszeidónnal sosem találkozol,
hacsak lelkedben nem hordozod őket,
hacsak lelked nem áll velük utadba.
Να εύχεσαι νάναι μακρύς ο δρόμος.
Πολλά τα καλοκαιρινά πρωιά να είναι
που με τι ευχαρίστησι, με τι χαρά
θα μπαίνεις σε λιμένας πρωτοειδωμένους·
να σταματήσεις σ’ εμπορεία Φοινικικά,
και τες καλές πραγμάτειες ν’ αποκτήσεις,
σεντέφια και κοράλλια, κεχριμπάρια κ’ έβενους,
και ηδονικά μυρωδικά κάθε λογής,
όσο μπορείς πιο άφθονα ηδονικά μυρωδικά·
σε πόλεις Aιγυπτιακές πολλές να πας,
να μάθεις και να μάθεις απ’ τους σπουδασμένους.
Válaszd hozzá a leghosszabb utat.
Legyen minél több nyári hajnalod,
mikor – mily hálás örömmel! – először
szállhatsz ki sose-látott kikötőkben.
Állj meg a föníciai pultok előtt,
válogass a jó portékák között,
ébent, gyöngyházat, borostyánt, korallt,
és mindennemű édes illatot,
minél többet az édes illatokból.
Járj be minél több egyiptomi várost,
s tanulj tudósaiktól szüntelen.
Πάντα στον νου σου νάχεις την Ιθάκη.
Το φθάσιμον εκεί είν’ ο προορισμός σου.
Aλλά μη βιάζεις το ταξείδι διόλου.
Καλλίτερα χρόνια πολλά να διαρκέσει·
και γέρος πια ν’ αράξεις στο νησί,
πλούσιος με όσα κέρδισες στον δρόμο,
μη προσδοκώντας πλούτη να σε δώσει η Ιθάκη.
Csak minden gondolatod Ithaka legyen;
végső célod, hogy egyszer oda juss,
de ne siess az úttal semmiképp.
Inkább legyen hosszú, minél hosszabb az út,
hogy évekkel rakva szállj ki a szigeten,
az út aratásával gazdagon,
s ne várd, hogy Ithaka majd gazdagon fogad.
Η Ιθάκη σ’ έδωσε τ’ ωραίο ταξείδι.
Χωρίς αυτήν δεν θάβγαινες στον δρόμο.
Άλλα δεν έχει να σε δώσει πια.
Neki köszönöd a szép utazást,
mit nélküle sosem tehettél volna meg,
hát mi mást várhatnál még Ithakától?
Κι αν πτωχική την βρεις, η Ιθάκη δεν σε γέλασε.
Έτσι σοφός που έγινες, με τόση πείρα,
ήδη θα το κατάλαβες η Ιθάκες τι σημαίνουν.
Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is;
a szerzett tudásból s tapasztalatból
máris megtudhattad, mit jelent Ithaka.
Εδώ ας σταθώ. Κι ας δω κι εγώ την φύσι λίγο.
Θάλασσας του πρωιού κι ανέφελου ουρανού
λαμπρά μαβιά, και κίτρινη όχθη· όλα
ωραία και μεγάλα φωτισμένα.
Megállok itt. Hadd nézzem kicsit én is a természetet.
Reggeli tenger, felhőtlen ég
tündöklő kékje és sárga part; mind
szinte kigyúl a széles ragyogásban.
Εδώ ας σταθώ. Κι ας γελασθώ πως βλέπω αυτά
(τα είδ’ αλήθεια μια στιγμή σαν πρωτοστάθηκα)·
κι όχι κι εδώ τες φαντασίες μου,
τες αναμνήσεις μου, τα ινδάλματα της ηδονής.
Megállok itt. Hadd higgyem el, hogy ezt látom valóban
(mikor először álltam meg, egy percre láttam is),
és nem itt is csak önnön képzelmeimet,
emlékképeimet, a kéjek káprázatát.
Εδώ ας σταθώ. Κι ας δω κι εγώ την φύσι λίγο.
Θάλασσας του πρωιού κι ανέφελου ουρανού
λαμπρά μαβιά, και κίτρινη όχθη· όλα
ωραία και μεγάλα φωτισμένα.
Itt hadd álljak meg. Hadd nézzem én is egy kissé még a természetet;
A reggeli tengert, a tiszta eget,
bíbor fényt és sárga partot –
mily szép, mily nagy, minden fényben fürdik.
Εδώ ας σταθώ. Κι ας γελασθώ πως βλέπω αυτά
(τα είδ’ αλήθεια μια στιγμή σαν πρωτοστάθηκα)·
κι όχι κι εδώ τες φαντασίες μου,
τες αναμνήσεις μου, τα ινδάλματα της ηδονής.
Itt hadd álljak meg. Hadd higgyem el, hogy mindezt valóban látom –
hiszen láttam egyszer, egyetlen pillanatban, amikor először megálltam itt. -
S ne lássam újra képzelgéseim, régi emlékeim,
a gyönyör elmosódó képeit.
Legutóbb Stratos szerkesztette (2026-10-29 21:01:55), összesen 5 alkalommal
Ma volt ismét a ZENE világnapja.
Nem tudtam megállni, hogy a régi költők, és verseik közül ne válasszak egyet-kettőt, amit esetleg megzenésítenék a magam szerette stílusban! (Imádom a görög hangszerek, és a buzuki hangját, de az amerikai blues sem áll távol tőlem, főleg a szájharmoika hangjával, amiket ötvözni próbáltam!)
Konstantinos P. Kavafis-ra (1863-1933) esett a választásom - aki, majdnem 100 évvel korábban született, mint én!
Κωνσταντίνος Π. Καβάφης (1863-1933) Itt olvashatóak a versei: https://www.greek-language.gr/.....l?cnd_id=9
A fordításhoz a https://chatgpt.com/ segítségét kértem, és a megzenésítése is a SUNO alkalmazással készült, ami már nagyjából ismeri már azt a stílust, amivel próbálkoznia kell.
(Rögtön 2 verziót készít, a harmonika hangok miatt, én nem tudtam kiválasztani melyik verzió a jobb!?) Hallgassátok szeretettel!
Χθες περπατώντας σε μια συνοικία
απόκεντρη, πέρασα κάτω από το σπίτι
που έμπαινα σαν ήμουν νέος πολύ.
Εκεί το σώμα μου είχε λάβει ο Έρως
με την εξαίσια του ισχύν.
Tegnap egy távoli városnegyedben jártam,
s elmentem a ház alatt,
ahová ifjúként oly sokszor beléptem.
Ott hajdan Erósz ölelt magához,
gyönyörű, ellenállhatatlan erejével.
Και χθες
σαν πέρασ’ απ’ τον δρόμο τον παλιό,
αμέσως ωραΐσθηκαν απ’ την γοητεία του έρωτος
τα μαγαζιά, τα πεζοδρόμια, οι πέτρες,
και τοίχοι, και μπαλκόνια, και παράθυρα·
τίποτε άσχημο δεν έμεινεν εκεί.
És tegnap,
amikor újra végigmentem a régi utcán,
a szerelem varázsa egyszerre széppé tette
a boltokat, a járdákat, a köveket,
a falakat, az erkélyeket, az ablakokat –
nem maradt ott semmi, ami csúf lett volna.
Και καθώς στέκομουν, κι εκοίταζα την πόρτα,
και στέκομουν, κι εβράδυνα κάτω απ’ το σπίτι,
η υπόστασίς μου όλη απέδιδε
την φυλαχθείσα ηδονική συγκίνησι.
És ahogy álltam, s néztem az ajtót,
ahogy megálltam, s lassúbbra fogtam léptem
a ház alatt,
egész valóm visszaadta magát
annak a régen őrzött,
édes megrendülésnek.
Megtaláltam az eredeti , török nyelvű felvételt, amit aztán maga Kazantzidid ültetett át görög nyelvre!
(Chat GPT: 1961-ben ugyanezt a török dalt maga Kazantzídis dolgozta át görögül „Έξω ντέρτια και καημοί” címmel.)
Stelios Kazantzidis: Canımı Yaktın Alim – „Alim, megégetted a szívemet”
Stelios Kazantzidis: Tzanimi Giaktin Alim
A keresett forrás ezt a török részt közvetlenül a „Έξω ντέρτια και καημοί” görög szövege mellett közli, és egyértelműen ugyanahhoz a dallami kapcsolatot rendeli.
Maga a szöveg valóban egy Alim nevű férfihoz intézett szerelmi megszólításként olvasható, de ebből önmagában nem következik biztosan az énekes neme. A te általad megtalált 1962-es felvétel férfi előadója pedig szintén Stelios Kazantzidis.
a „Vay vay vay” tehát nem véletlenül maradt meg az emlékemben — ez a török változatnak is jellegzetes refrénje, miközben Kazantzídis görög változatában βάι βάι βάι formában ugyanez a hangzás megmaradt.
Έφεξε το φεγγάρι απο το παράθυρο μου
και ξαφνικά είδα οτι ξήμερωσε
όταν είδα τον Αλί μου
μου έφυγε αμέσως το μυαλό μου
Αλί μου έκαψες την ψυχή μου Αλί μου
έκλεψες την καρδιά μου Αλί μου
μου πείρες το μυαλό Αλί μου βαι βαι βαι
Αλί μου έλα Αλί μου μην κοιτάς ξένους
Στο δρόμο του Αλί μου έχυσα τα δάκρυα μου
επάνω στα γόνατα του να χτενίσω τα μαλλιά μου
Αλί μου έλα Αλί μου μην κοιτάς ξένους
Αλί μου έκαψες την ψυχή μου Αλί μου
έκλεψες την καρδιά μου Αλί μου
μου πείρες το μυαλό Αλί μου βαι βαι βαι
Με τα ομορφα του χερια κεραυνοβοληθηκα βαι
η ζωι μου χαλαλι στα ομορφα του γονατα
Αλί μου έκαψες την ψυχή μου Αλί μου
έκλεψες την καρδιά μου Αλί μου
μου πείρες το μυαλό Αλί μου βαι βαι βαι
Αλί μου έλα Αλί μου μην κοιτάς ξένους
A fenti görög átírásból lényegében rekonstruálható a török szöveg. És most már sokkal pontosabban látszik, hogy mi történt a török → görög átdolgozás során.
Fontos: a görög szövegben több helyen hallás utáni, fonetikus vagy kissé pontatlan görög megfogalmazás van, ezért a törököt nem mindig lehet egy az egyben visszafejteni. De a jelentés nagyon jól rekonstruálható.
A rekonstruált török szöveg és magyar jelentése
1. versszak
Pencereden ay doğdu
Az ablakomon át felkelt a hold,
Bir baktım sabah oldu
és mire észbe kaptam, már reggel lett.
Ben Alim'i görünce
Amikor megláttam az én Alimomat,
Hemen aklım kayboldu
rögtön elvesztettem az eszemet.
Refrén
Alim, gel Alim
Alim, gyere, Alim!
Ellere bakma Alim
Ne nézz másokra, Alim!
Canımı yaktın Alim
Megégetted a lelkemet, Alim!
Gönlümü çaldın Alim
Elraboltad a szívemet, Alim!
Aklımı aldın Alim
Elvetted az eszemet, Alim!
Vay vay vay!
Jaj, jaj, jaj!
2. versszak
Alim'in yoluna gözyaşlarımı döktüm
Alim útjára hullattam a könnyeimet.
Dizlerinin üstünde saçlarını taramak...
A térdénél / térdére hajolva a haját fésülni...
(A görög átírás ezen a ponton nem teljesen egyértelmű, ezért ezt a sort nem állítanám szó szerint rekonstruáltnak.)
Refrén
Alim, gel Alim
Alim, gyere, Alim!
Ellere bakma Alim
Ne nézz másokra, Alim!
Canımı yaktın Alim
Megégetted a lelkemet, Alim!
Gönlümü çaldın Alim
Elraboltad a szívemet, Alim!
Aklımı aldın Alim
Elvetted az eszemet, Alim!
Vay vay vay!
Jaj, jaj, jaj!
3. versszak
Güzel elleriyle yıldırım çarptı...
Gyönyörű kezeivel úgy hatott rám, mint a villámcsapás.
Hayatım helal olsun güzel dizlerine
Életemet is odaadnám / feláldoznám a gyönyörű térdeiért.
(Itt is csak a görög változat alapján rekonstruálható a pontos török megfogalmazás; a jelentés azonban ez a szerelmes, túlzó kép.)
Στίχοι: Δημήτρης Γιαννουκάκης.
Μουσική: Ιωσήφ Ριτσιάρδης.
Πρώτη εκτέλεση: Κούλα Νικολαΐδου.
Άλλες ερμηνείες: Βίκυ Μοσχολιού «ΤΑ ΜΠΙΖΟΥΔΑΚΙΑ» (1993)
Θέλω στα χέρια μου να σ’ έχω κομπολόι
κάθε σου ελάττωμα σαν χάντρα να χτυπά,
κάθε σου ντέρτι να είναι αγάπης μοιρολόι
τη λαβωμένη την καρδιά μου να τρυπά,
κάθε σου ντέρτι να είναι αγάπης μοιρολόι
τη λαβωμένη την καρδιά μου να τρυπά.
Azt akarom, hogy a kezemben légy, mint egy kompoloi,
minden hibád, mint gyöngyszem, csörögjön és koppanjon,
minden bánatod a szerelem gyászénekévé váljon,
hogy sebzett szívemet újra meg újra átdöfje,
minden bánatod a szerelem gyászénekévé váljon,
hogy sebzett szívemet újra meg újra átdöfje.
Κι αν κάποια μέρα κομπολόι μου σε πιάσω
κι έχω και νεύρα που όλοι θα `χουν φοβηθεί,
τη μεταξένια κλωστή του, παιδί μου, θα τη σπάσω,
και κάθε χάντρα σου για μένα θα χαθεί,
τη μεταξένια κλωστή του, παιδί μου, θα τη σπάσω,
και κάθε χάντρα σου για μένα θα χαθεί.
S ha egy napon, kompoloi, újra a kezembe veszlek,
s olyan ideges leszek, hogy mindenki félni fog tőlem,
selyemfonaladat, gyermekem, akkor szétszakítom,
és minden gyöngyöd örökre elveszett lesz nekem,
selyemfonaladat, gyermekem, akkor szétszakítom,
és minden gyöngyöd örökre elveszett lesz nekem.
Αχ, έφυγες μακριά
δίχως να μου πεις στη δόλια
δυο λόγια για παρηγοριά
και μου πέταξες την βέρα
κι έφυγες μακριά.
Ah, messzire mentél,
anélkül, hogy nekem, szegénynek
két vigasztaló szót mondtál volna,
és még a jegygyűrűmet is hozzám vágtad,
aztán messzire mentél.
Αχ, χθες το δειλινό
σ’ έχασα για κάποια άλλη
και βαθιά πονώ
μ’ άφησες πληγή μεγάλη
πάλι χθες το δειλινό.
Ah, tegnap alkonyatkor
elvesztettelek egy másik miatt,
és mélyen fáj nekem,
nagy sebet hagytál bennem,
megint tegnap alkonyatkor.
Αχ, ώρα σου καλή
κι άφησέ με ν’ αργοσβήνω
λίγο λίγο βράδυ και πρωί
την καινούρια σου αγάπη πάρε
κι ώρα σου καλή.
Ah, legyen szerencsés az utad,
és hagyj engem lassan kihunyni,
lassan, lassan, este és reggel.
Vidd magaddal az új szerelmedet,
és legyen szerencsés az utad.
Στίχοι: Αθανασιάδου Ανθούλα
Μουσική: Guelfucci P., MacDaniel C.
Πέταξε μακριά η ψυχή μου
στου ουρανού το μονοπάτι
για να φτάσει η προσευχή μου
στον Θεό ζητώντας κάτι
μιαν αγάπη που να μένει
να μου σβήσει όλα τα λάθη
κι εσύ πέταξες πουλί μου
απ’ τα ύψη και τα βάθη
Messzire szállt a lelkem,
az ég ösvényén haladt,
hogy imám elérjen Istenhez,
és kérjen tőle valamit:
egy szerelmet, amely megmarad,
amely minden vétkemet eltörli,
és te is elrepültél, madaram,
az ég magasából a mélységekig.
Πέταξες...πέταξες...
Elrepültél… elrepültél…
Φεύγει η ψυχή και θέλει
να γυρίσει σ’ άλλο χώρο
αφού σ’ έστειλαν οι άγγελοι
μες στα χέρια μου σαν δώρο
σαν πουλάκι που ξυπνάει
τα φτερά στον νέο αγέρα
πέταξες για να με φέρεις
απ’ τη γη λίγο πιο πέρα.
Elmegy a lélek, és vágyik rá,
hogy egy másik világba térjen,
hiszen az angyalok küldtek téged
ajándékként a karjaimba.
Mint egy kismadár, amely ébred,
és kitárja szárnyát az új szélben,
elrepültél, hogy engem is magaddal vigyél
a földről egy kicsit messzebbre.
Μες στις παλάμες μου κρατώ
το όνειρο που ράγισε
το όνειρο που μάτωσε
μ’ εκείνο το φιλί
A tenyeremben őrzöm
az álmot, amely megrepedt,
az álmot, amely vérzett
attól a csóktól.
Κι όπως με κοίταζες γλυκά
ψιθύρισες δειλά ένα γεια
και στη φτωχή μου την καρδιά
έπιασε βροχή
És ahogy édesen néztél rám,
félénken elsuttogtál egy „szia”-t,
és szegény szívemben
elkezdett esni az eső.
Κι έκρυψα το πρόσωπό μου
για να μη με δεις
μη σου μείνει η εικόνα αυτή
και στεναχωρεθείς
μα όταν έκλεισες την πόρτα
τα χαράματα
τότε ξέσπασα αγάπη μου σε κλάματα
Elrejtettem az arcom,
hogy ne láss engem,
hogy ne maradjon meg benned ez a kép,
és ne szomorodj el.
De amikor hajnalban
becsuktad az ajtót,
akkor, szerelmem,
zokogásban törtem ki.
Και φωνάζω τ’ όνομά σου
σπάω πράγματα δικά σου
και το άδικο με πνίγει
που τελειώσαν όλα ξαφνικά
És kiáltom a neved,
összetöröm a dolgaidat,
és megfojt az igazságtalanság,
hogy minden ilyen hirtelen véget ért.
Και με μένανε θυμώνω
που έκρυψα καλά τον πόνο
και σε άφησα να φύγεις
από τη ζωή μου έτσι απλά
És magamra is haragszom,
amiért olyan jól elrejtettem a fájdalmamat,
és hagytalak elmenni
ilyen egyszerűen az életemből.
Μες στις παλάμες μου κρατώ
το σύννεφο που έμεινε
το σύννεφο που έγινε
το δάκρυ απ την ψυχή
A tenyeremben őrzöm
azt a felhőt, ami megmaradt,
a felhőt, amelyből
a lelkem könnye lett.
Θυμήθηκα όσα ζήσαμε
μισήσαμε ή αγαπήσαμε
και στη φτωχή μου την καρδιά
πάλι έπιασε βροχή
Eszembe jutott mindaz, amit átéltünk,
amit gyűlöltünk vagy szerettünk,
és szegény szívemben
megint elkezdett esni az eső.
Antonis Remos Ekripsa to prosopo mou - Official Music Video
Ugyan az a szám címe, mint egy korábbi dalnak... de ez kicsit mégis más:
"Az élet problémái néha óriásinak, félelmetesnek és megoldhatatlannak látszanak, de lehet,
hogy valójában nincs is mögöttük semmi konkrét.
És miközben mi megpróbáljuk megfejteni őket, egyszerűen tovább kell mennünk – vagy inkább „körbe kell bicikliznünk” az életen!
A „kis gyerek + kis bicikli” talán, nagyon fontos szimbólum. Ők nem hősök, nem győzik le a sárkányt, nem győzik le az óriást.
Egyszerűen:
látták a megoldhatatlan problémát – és mentek tovább az életben."
Το Ποδήλατο / A Kerékpár Στίχοι: Ελένη Βιτάλη
Μουσική: Ελένη Βιτάλη
Ένα μικρό μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό μικρό παιδί..
είδαν το πρόβλημα το άλυτο και κάναν βόλτα στη ζωή..
Ένα μικρό μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό μικρό παιδί..
είδαν το πρόβλημα το άλυτο και κάναν βόλτα στη ζωή..
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátták a megoldhatatlan problémát és tettek egy sétát az életben
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátták a megoldhatatlan problémát és tettek egy sétát az életben
Δεν είναι δράκος, δεν είναι γίγαντας..
δεν είναι τίποτα καλέ τρομαχτικό...
είναι ό,τι είναι, γι’ αυτό που είναι..
δεν το γνωρίζω ούτε εγώ...
Nem egy sárkány, nem is egy óriás..,
és semmi – drága! -, semmi ijesztő dolog...
az, ami -, azért is mert olyan amilyen...
még én sem ismerem, nem is tudom...
Ένα μικρό μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό μικρό παιδί
είδαν το πρόβλημα το άλυτο και κάναν βόλτα στη ζωή...
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátták a megoldhatatlan problémát és tettek egy sétát az életben
----- SOLO ----
Ένα μικρό - μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό - μικρό παιδί
είδαν το τίποτα να ορθώνεται και κάναν βόλτα στη ζωή
Ένα μικρό - μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό - μικρό παιδί
είδαν το τίποτα να ορθώνεται και κάναν βόλτα στη ζωή
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátta, amint a semmi, hatalmassá tornyosul előttük,
s tettek egy sétautat az életben.
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátta, amint a semmi, hatalmassá tornyosul előttük,
s tettek egy sétautat az életben.
Δεν είναι δράκος, δεν είναι γίγαντας..
δεν είναι τίποτα καλέ τρομαχτικό...
είναι ό,τι είναι, γι’ αυτό που είναι..
δεν το γνωρίζω ούτε εγώ...
Nem egy sárkány, nem is egy óriás..,
és nem is – drágám! -, semmi ijesztő dolog...
Ez az, ami(!) és azért az, mert amilyen, olyan...
igazán én se ismerem, nem is tudom...
Δεν είναι δράκος, δεν είναι γίγαντας..
δεν είναι τίποτα καλέ τρομαχτικό...
είναι ό,τι είναι, γι’ αυτό που είναι..
δεν το γνωρίζω ούτε εγώ...
Nem egy sárkány, nem is egy óriás..,
és nem is – drágám! -, semmi ijesztő dolog...
Ez az, ami(!) és azért az, mert amilyen, olyan...
igazán én se ismerem, nem is tudom...
Ένα μικρό μικρό ποδήλατο κι ένα μικρό μικρό παιδί
είδαν το πρόβλημα το άλυτο και κάναν βόλτα στη ζωή...
Egy ici-pici bicikli, és egy apró, kicsi gyermek...
meglátták a megoldhatatlan problémát és tettek egy sétát az életben
Eleni Vitali - To podilato - Official Audio Release
Nincs beírva úticél.
Válasz a #235838. hozzászólásra
